A Balaton jövője a horgászat és a halgazdálkodás szempontjából

Irány a Balaton

Érdemes a múltat felidézni, mielőtt a jövőről beszélünk. A miniszteri biztos felidézte, hogy

A Balaton mai formájában közel sem hasonlít ahhoz a Balatonhoz, mely évszázadokon keresztül viszonylag egységes, stabil biotópot alkotott a közvetlen környezetével. Jól tudjuk, már a rómaiak is le akarták csapolni, ahogy Mária Terézia idejében is voltak ilyen irányú intézkedések, de szerencsére ezek a tervek nem valósultak meg. Az újkori Balaton kialakulásának első és egyben döntő lépése az volt, amikor az 1860-as években megépítették a Sió-zsilipet és a déli vasútvonalat. A vízszint szabályozhatósága, a déli berekterületek végleges levágása a Balaton medréről visszafordíthatatlan, végleges változásokat hozott a tó életében. Kutatások szerint további ötezer évre becsülik a tó meglétét.

Hatékony együttműködésre van szükség

Az emberi beavatkozások következtében nagy nyomás alá került a Balaton. A déli partot lebetonozták, ezzel a víz öntisztuló képességét alapjaiban meggátolták. Idegenhonos halfajokat telepítettek be (busa, törpeharcsa stb.), és megkezdődött a nagyüzemi halászat.

ekkor még a sporthorgászat gyerekcipőben járt, 1-2 ezer főre volt tehető a horgászok létszáma. Az erőteljes fejlődésnek indult mezőgazdaságban katasztrofális méreteket öltött a kemikáliák felhasználása, különféle méreganyagok jutottak a Balaton vízrendszerébe. Mindezek együttes hatásaként 1965-ben bekövetkezett az első nagy halpusztulás, amelyet attól fogva több kisebb is követett. A sporthorgászat eközben mind létszámában, mind technikailag és módszerileg is elképesztő növekedésen és fejlődésen ment keresztül.

az általuk dokumentáltan kifogott halmennyiség pedig közelíti a 600 tonnát.

Gyakran kérdezik Szári Zsoltot arról, hogy mi a célja a miniszteri biztosi kinevezésének. Válaszában Szári Zsolt elmondta, hogy kiemelten fontos a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között. A miniszteri biztos legfontosabb célja, hogy összehangolja a Balatont érintő ügyekkel kapcsolatos információáramlást, erősítse a párbeszédet az állami-, és a civil szereplők között. Hosszú távon nem lehet más cél, minthogy a jelenlegi állapotot konzerválják. A miniszteri biztos feladata, hogy közre működjön a Balaton növény- és állatvilágának, valamint a víz minőségének megóvásához kapcsolódó feladatok összehangolásában. Emellett elősegíti a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyező források azonosítását, javaslatot tesz a meder rekultivációjával kapcsolatos állami feladatok megvalósíthatóságára. Ezen kívül népszerűsíti a balatoni halak gasztronómiai értékét.

Most már a BHN Zrt. áll a célkeresztben

A tó jó állapotának a konzerválását több tényező is nehezíti. Ilyen a szerves anyag terhelés, ami közvetett és közvetlen módon jut a vízbe. Sokkal nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás okozta problémakör, mivel a Balaton vízgyűjtő területe kicsi, ami hátrányt okoz a jövő tekintetében. A Velencei-tó akár a Balaton „állatorvosi lova” is lehetne, mert ott is tapasztalhatók a vízutánpótlás nehézségei.

A miniszteri biztos nem hagyhatta figyelmen kívül azt sem, hogy a társaság, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a legrégebbi hazai halászati vállalkozás. Miután 2013 óta a természetes vizeken törvényi szinten beszüntették a kereskedelmi célú halászatot, s a víztestek hasznosítását a MOHOSZ, és a horgászszervezetek kapták meg, a cég tevékenysége is átalakult. A társaság alapvető célja, hogy a Balatonon fenntartható halgazdálkodást végezzenek a horgászati célok megvalósítása, a tó őshonos halfajainak a fenntartása, valamint a gasztronómiai igények kielégítése érdekében.

Azt gondolnánk, hogy ezzel gyakorlatilag kihúzták azt a méregfogat, amely a halászat-horgászat ellentétét jelképezi. Ma már a társaságot támadják úgy a horgászok, mint korábban a halászokat (talán mindig kell egy ellenségkép), és azt kérdezik, hogy

miért ott, és nem itt telepítenek? Miért lehet vitorlásról horgászni? Miért lehet szonárt használni? Miért ilyen szigorúak az ellenőrök? Miért nincsenek rövidebb időre meghatározva a tilalmi időszakok?

Ugyanakkor a statisztikai adatok igazolják, hogy manapság a horgászmódszerrel kitermelt hal mennyisége közelít a korabeli időszakok halászattal kitermelt halmennyiségéhez. Mindez a horgászlétszám nagyarányú emelkedésének, valamint a horgászmódszerek tökéletesedésének tudható be, vagyis annak, hogy a horgászat kapott prioritást a Balatonon.

Halgazdálkodás a horgászat érdekében

Az őshonos halfajok nagy többsége még manapság is képes jól megújulni (keszegfélék, garda, süllő, kősüllő, balin), míg vannak halfajok, melyek szaporodása gátolt (compó, széles kárász), vagy teljességgel akadályozott (ponty), elsősorban a megváltozott környezeti tényezők miatt. Néhány halfaj kihasználtsága erős (süllő, balin), éppen ezért fontos feladat e halfajok megfelelő korosztályú tenyész anyaggal való pótlása. A halfajok pótlása során tekintettel kell lenni a tóban fellelhető természetes táplálékkészlet mennyiségére is. A víz tisztulása miatt a planktonikus táplálékszervezetek mennyisége valóban csökkent az elmúlt 20 évben, ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan táplálékszervezetek, melyek hatalmas tömeget képeznek, és szinte korlátlan mértékben biztosítják az őket fogyasztó halfajok növekedését. Ilyen táplálékszervezet a vándorkagyló, mely elsősorban a ponty, de a keszegfélék (bodorka, karikakeszeg, dévérkeszeg kifejlett (3-4 nyaras) példányai) számára is hasznosítható. A társaság – miután ezer hektárra nőtt a tógazdasági vízterületük – ma már képes teljes egészében saját termelésű, minden őshonos halfajt telepíteni a Balatonba.

A horgászturisztikai fejlesztésekben való részvételről a miniszteri biztos elmondta, hogy a Balatonon a horgászat, mint rekreációs tevékenység érdekeit szem előtt tartva kell a halgazdálkodást folytatni, természetesen összhangban a környezeti és természetvédelmi érdekekkel. Ebből a szempontból a Balaton, mint horgászvíz, jelentősen eltér a többi természetes víztől. Míg a Dunán vagy a Tiszán fontos turisztikai szempont lehet a horgászat, addig a balatoni turizmusnak a horgászturizmus csak igen kis szeletét képezi. Ettől függetlenül nem elhanyagolható a fejlesztése, hiszen a tó elsősorban szezonon kívül (tavasszal és ősszel) jelenthet potenciális célpontot a horgászok számára.

Horgászturisztikai fejlesztések

Ami a horgászturisztikai fejlesztések hátrányait illeti, legalább három szempontot kell felsorolni. Az egyik a hosszú partszakasz (210 km), ahol csak kevés parti horgászhely érhető el. Ennek oka a déli parton a sekély víz, a beépítettség, és a strandokon való horgászati tilalom, az északi oldalon pedig a náddal való benőttség. A másik, hogy a kikötők mólói sem szolgálhatnak maradéktalanul horgászati célokat. A harmadik nyílt vízi horgászat során az időjárás (gyakori erős szelek, viharjelzés) korlátozó szerepet játszik. A parti horgászhelyek bővítésére gyakorlatilag nincs esély, de vizsgálni kell, hogy mely partszakaszokon lehet fejlődést elérni (például Tihany, Gödrös). Itt az önkormányzatokkal egyeztetve, azokkal közreműködve van lehetőség a fejlesztésre.

El kell érni rövid időn belül, hogy csak bizonyos beltartalmi határértékeken belül gyártott etetőanyagokat lehessen használni a Balatonon.

Komoly élőhely-megőrzési feladatokat is el kell látni a klímaváltozás kapcsán. Várhatóan 30-40 év múlva rosszabb lesz az időjárás, és nagyobb veszélyben lesz a vízminőség, a vízpótlás helyzete, ezért külső vízpótlásra lesz szükség. A tófenék karbantartását folyamatosan el kell végezni. A balatoni hal, mint biotermék uniós oltalom alatt áll. A termék bevezetése és a piacon való megjelenítése nagyon fontos feladatuk lesz. Ahogy a klíma változik, és halad előre az idő, számolni kell azzal is, hogy az idegenhonos halfajok nagyobb mennyiségben jelennek meg a Balaton életterében, de ezt az „előretörést” meg kell akadályozni.

Nagy a közérdeklődés

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. működése során kiemelt jelentőségűek a közszolgálati, közhasznú feladatok magas szintű ellátása, így tevékenységét az érintett önkormányzatokkal, helyi társadalmi szervezetekkel, MOHOSZ-szal, kutatókkal konzultálva látja el. Tekintettel arra, hogy a Balatonnal kapcsolatos kérdések kiemelt közérdeklődésre tartanak számot, minden intézkedésnek a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt kell megvalósulnia, illetve folyamatosan tájékoztatni kell a társadalmat a tervezett intézkedésekről, az elért eredményekről, mondta végezetül Szári Zsolt.

Címlapfotón: Szári Zsolt vezérigazgató, miniszteri biztos

Fotó: Hajtun György

Hajtun György www.magyarhal.hu/Halászati Lapok

Agrár24.hu exkluzív