Agrárgazdasági Hírportál

Növénytermesztés

A fajtaoltalom befektetés a jövő mezőgazdaságába

Több mint egymilliárd forintos támogatást kaptak az elmúlt időszakban a hazai növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft-n keresztül. A forrás nagymértékben hozzájárul a nemesítéshez kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenységükhöz, amely kulcskérdés a mezőgazdaság jövője szempontjából.

Közzétéve:

Cikk megosztása:

A vetőmag nélkül nem létezhet élelmiszertermelés, ezért is rendkívül fontos a folyamatos fajtanemesítés, amely megalapozza a mezőgazdasági ágazat versenyképességét, hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Takács Géza. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a magyar kutatók innovatív munkája nyomán évről-évre számos olyan új nemesített növényfaj kerül köztermesztésbe, amelyek tulajdonságaikban megelőzik a korábbi fajtákat. Ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet, a térség vízszegénnyé válhat és az időjárási stresszhelyzetek száma is megnő a jövőben. Ezek a komoly kihívások még inkább felértékelik a növénynemesítést, hiszen még több olyan fajtákra van szükség, amelyek megváltozott időjárási körülmények közepette is nagy biztonsággal megfelelő mennyiséget és minőséget teremnek.

Takács Géza hozzátette: a fajtanemesítés 8-10 éves távlatokat felölelő stratégiai tevékenység, amely jelentős forrásokat is igényel. A kutatásfejlesztés finanszírozásához járulnak hozzá a fémzárolt vetőmagok forgalma után beérkező licencdíjak és az a fajtaoltalmi rendszer, amely visszavetett vetőmagok után keletkező jogdíjak kérdését rendezi korrekt módon.

Az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi egyezmény (UPOV) 1961 óta minden oltalmazott növényfajtával kapcsolatos jogot a fajtatulajdonosnak tart fenn, aki jogdíj megfizetése fejében, meghatározott felhasználási ciklusig engedélyezi a fajta használatát. Magyarország 1983-ban csatlakozott az egyezményhez.

Hazánkban 2009-ben lépett életbe az a törvény, amely rendezi a növényfajta-oltalomból eredő díjigény kérdését a saját gazdaságban visszavetett vetőmag felhasználása tekintetében, ismertette Ari Zoltán. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: érvényesíthető méltányos díjigényt a forgalomban lévő legalacsonyabb szaporítási fokú vetőmag árába beépített licencdíj 50%-át alapul véve kell kiszámítani. Alanyi jogdíj mentesség illeti meg azt a termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik. A szabadalmi törvény szerint a gazdálkodót adatszolgáltatási kötelezettség terheli és a fajta tulajdonosa, vagy képviselője számára nyilatkoznia kell.

Mint Ari Zoltán elmondta: a nonprofit társaság 23 megbízóval 381 őszi és 84 tavaszi vetésű fajtára takarmánynövényekre, gabonafélékre, burgonyafélékre, olaj és rostnövényekre vonatkozó licencdíj begyűjtésére kötött szerződést. A fajtaoltalmi rendszeren keresztül befolyt összeget teljes mértékben a nemesítők kapják, és azt új fajták fejlesztésére használhatják. Az elmúlt időszakban a lehetőség keretében több mint egymilliárd forinthoz jutottak hozzá.

A sajtótájékoztatón bemutatták Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes fajtaoltalmi jogi kérdésekről írt „A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig” című szakmai könyvét. A szerző a fajtaoltalom elméleti hátterét helyezi fókuszba és betekintést ad az élelmiszerlánc meghatározó elemeinek szellemi tulajdonvédelmi kérdéseiről a nemesítéstől a feldolgozásig. A hiánypótló szakmai kötet tudományos és jogi szempontok alapján is megvilágítja a fajtaoltalom fontosságát. A kötet szerzője elmondta: a biztonságos élelmiszerelőállítás alapja a megfelelő növényfajta kiválasztása. „A magas biológiai értékű növényfajták iránti igény feltételezi az innovációt, a szellemi tulajdon védelmét. Az agrártermékek uniós eredetvédelmi oltalmahozzájárulhat a hazai növénynemesítés fejlesztéséhez, a fajtafenntartás eredményességéhez. A növénynemesítés, a fajtafenntartás a minősített szaporítóanyag előállítása nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az élelmiszerbiztonsághoz.

Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes PhD címzetes egyetemi docens 2013 februárja óta oktat a Károli GáspárReformátus Egyetemen. Jelenleg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jogi tanácsadója. Több évtizeden keresztül dolgozott az Agrárminisztériumban. 2006-ban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Etikai Bizottságának tagjává választották és a küldöttgyűlés újramegválasztotta erre a tisztségre. A Magyar Védjegy Egyesület elnökségi tagjaként kiemelt figyelmet fordít az agrárágazatot érintő szellemi tulajdonvédelmi kérdésekjelentőségének tudatosítására.

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

✽ ✽ ✽

Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.

A 2009-ben létrehozott Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. fő feladata az 1995. évi XXXIII. törvény 109/A-109/C §-aiban meghatározott, az ott felsorolt feltételek szerinti, oltalom alatt álló növényfajták terményének mezőgazdasági termelők által saját gazdaságukban történő elvetése során a növényfajta-oltalom jogosultjait megillető jogok érvényesítése.

Címlapon:

Cikk megosztása: