Agrárgazdasági Hírportál

Agrárdiplomácia

A jó diplomata életen át tanul – interjú Dr. Vajda Lászlóval

Miért fontos az erős, jó agrárdiplomácia? Mi zajlik a színfalak mögött? Van-e idehaza megfelelő szintű agrárdiplomata képzés? Lehet-e egyáltalán megtanulni ezt a szakmát? A kérdésekre Dr. Vajda László agrárdiplomatával kerestük a válaszokat.

Közzétéve:

Dr Vajda László agrárdiplomata
Cikk megosztása:

Vajda Lászlóról érdemes tudni – de van-e, ki-e nevet nem ismeri az agrárágazatban? – hogy fél évszázada diplomataként szolgálja a magyar agrárágazatot. Az Agrárminisztériumból lassan egy évtizede ment nyugdíjba, ahol a nemzetközi kapcsolatokért felelős főosztályt, valamint az EU koordinációs főosztályt vezette. A pályafutása 1972-ben indult, amikor is elvégezte a Közgazdaság-tudományi Egyetem külkereskedelmi szakát. Az első munkahelyén, a Gabona Tröszt export-import osztályán dolgozott három évig, amikor belépett a Mezőgazdasági Minisztériumba. A minisztérium nevei ugyan változtak, de Vajda László mindvégig a nemzetközi területen dolgozott, ami tulajdonképpen agrárdiplomáciai feladatok ellátását jelentette. A nyugdíjazása után sem szűnt meg az ez irányú tevékenysége, hiszen a nyugdíjazása után három hónappal a Magyar Köztársaság nagykövetségének állományában segítette Montenegrót az uniós csatlakozás előkészítésében. Fél évet Koszovóban is dolgozott miniszteri tanácsadóként az EU-val kötendő társulási szerződés előkészítésben. Ahogy itt is elvégezte a munkáját, 2014-ben már Belgrádba utazott, ahol szintén magyar diplomataként Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak a segítése volt a feladata. A Balkán régiós kapcsolatok azóta is élőek, s ma is kikérik a véleményét egy-egy fontos kérdéskörben.

Dr. Vajda Lászó - részvétel egy FAO ülésen Rómában, Magyarország képviseletében, 1977-ben

Részvétel egy FAO ülésen Rómában, Magyarország képviseletében, 1977-ben

Egy agrárdiplomata akkor igazodik el igazán az adott területen, ha az adott ország anyanyelvét is érti, beszéli. Vajda László négy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik (angol, német, francia, orosz), de a nemzetközi munka keretében sok mindent megtanult lengyelül, szerbül, s a latin nyelvterületeken sem lehet őt eladni. Tény, hogy a diplomáciai munkavégzés során olyan anyagokat, jelentéseket, elemzéseket is el kell olvasni, amelyeket nem fordítanak angol nyelvre. Vajda László azt tapasztalta, hogy bármennyire is mindenki beszél angolul, de leginkább akkor nyílnak meg az információs csatornák, ha a partnereket az anyanyelven szólítják meg. A diplomata a szakmai megbeszélést is az adott ország nyelvén törekedett leginkább folytatni, mert tapasztalata szerint így több eredmény születhet, mintha csak angol nyelven folyna a tárgyalás.

Dr Vajda László - megbeszélés az osztrák mezőgazdasági minisztérium államtitkárával 2000

Dr. Vajda László – megbeszélés az osztrák mezőgazdasági minisztérium államtitkárával. 2000.

Bármilyen nehéz elhinni, de kimondottan agrárdiplomata képzés nincs Magyarországon. Vajda László azért hezitált a válaszadáskor, mert éppen 2021 első félévében, az Agrárminisztérium vezetésének a támogatásával, a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetemen (MATE) kísérleti jelleggel indítottak el egy „Bevezetés az agrárdiplomáciába” című tantárgy oktatását, ami háromszor négy órás online előadássorozatból állt. Az előadásokat részben a minisztérium munkatársai, részben a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály vezetője, Zöldréti Attila, és Vajda László, a szakosztály társelnöke tartotta. A szemeszteren 23 hallgató vett részt, ők valamennyien részt vettek a foglalkozásokon is, és a három kreditpont elérése érdekében záró dolgozatot kellett írniuk. Három témakör közül lehetett választani, s mindhárom témakörben komoly, tartalmas szakdolgozatok születtek. A szemeszter ősszel megismétlődik. Nagy kérdés, hogy online vagy élő előadás formájában. Az online oktatásba az ország minden pontjáról bekapcsolódhattak a hallgatók, míg az élő előadások a gödöllői kampuszon folyna. Jó volna, ha mindkét oktatási forma megmaradna, és kiterjedne a nemzetköz gazdasági kapcsolatokra, így több, választható tantárggyal bővülne az oktatás.

Vajda László az elmúlt félévszázad során mindig alaposan felkészült az adott feladat elvégzésére. Mindenekelőtt annak nézett utána, hogy melyik nemzetközi szervezet keretében kerül sor a tárgyalásokra. Az agrárdiplomáciai feladatok jelentős része nemzetközi szervezetekhez (WTO, FAO, EU, V-4 országok, stb.) kötődik. A tárgyalások másik része kétoldalú, itt jól kell ismerni az adott országot, annak mezőgazdaságát. Fontos tehát tudni, hogy milyen keretek között zajlanak a tárgyalások, kik a résztvevők, a témakörben milyen álláspontok várhatóak, a magyar érdekek védelme, érvényre juttatása érdekében hol vannak azok a pontok, amelyeket feltétlenül érvényesíteni kell. És persze, nem mindegy, hogy vannak-e szövetségesek, mivel az öt évtized legfontosabb tanulsága az, hogy az agrárdiplomata akkor kap, és ér el eredményt, ha ő maga is ad információt. A személyes kapcsolatok kiépítése elengedhetetlen. A tárgyalás eredményességét a kompromisszumkészség mértéke is befolyásolja, még akkor is, ha néha feláll az egyik fél az asztaltól, és kijelenti, hogy ebben a témakörben most nem tudnak eredményt elérni.

Az agráros csapat a 2011. I. félévi magyar EU elnökség alatt.

Az agráros csapat a 2011. I. félévi magyar EU elnökség alatt.

Vajda László azon szerencsés diplomaták közé tartozik, aki Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásain a magyar agrárium érdekeit képviselte. Ezeken a hosszan tartó tárgyalásokon a legnagyobb küzdelem a kvótákért (tej, gabona, cukor) folyt, s meg kellett küzdeni a támogatások mértékéért, a derogációs kérelmekért. Ez utóbbiakat ugyan átmeneti időszakra határozták meg, de nem volt mindegy, hogy megkapja-e, s hány évre a derogációt az ország – mondjuk – a termőföld értékesítésében bevezetett korlátozásokra. Minden csatlakozási tárgyalást azzal kezdik az uniós bürokraták, hogy a belépni szándékozó országnak kell átvennie az Európai Unió közös szabályozásait, miközben az EU nem vesz át semmit a jelölt országtól. Magyarországtól egy valamit azért átvettek, és bekerült a közös európai jogrendszerbe, ez pedig a tokaji borkészítés szabályozása. A magyar bortörvény szabályozását sikerült beilleszteni az uniós bortörvénybe. Az már történelem, hogy hét év alatt értük el az uniós támogatások 100 százalékos szintjét, de a vidékfejlesztésnél Magyarország nagyobb támogatással kezdett, mint a többi tagállamra megszabott átlagos támogatási szintje, ugyanis részleges kompenzációt kapott Magyarország a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése miatt. A vidékfejlesztési kifizetés előnye az után is megmaradt, ahogy a száz százalékos támogatási szintet elértük.

Az agrárdiplomata nem tud jól érvelni azon szempontok mellett, amelyek elérését célul tűzi ki számára a szakpolitika, ha nem ismeri kellő mélységben a saját országának a szakterületét, az agrárgazdaságot, a vidéket, a gazdasági szereplőket, az ágazatok technológiáit, az ágazatok erősségeit, gyengeségeit. A tárgyalások ugyanis – egy hasonlattal élve – nem olyanok, mint a hegedűn, a gitáron való játszás, amelyet 4-6 húron adnak elő, hanem olyanok, mintha szitáron kellene játszani, amelyen 80 húrt kell megszólaltatni. A 80 húron kell jól játszani ahhoz, hogy a végén az a 4-6 húr szóljon szépen, ami a hegedűn, és a gitáron van. Magyarán, minden húron jól kell játszani ahhoz, hogy a megállapodásban a saját célok is megjelenjenek. A felkészülés azonban nem egy emberen múlik, ez nem egy „one man show”, itt csak a csapatmunka hozhat eredményt. Vajda Lászlót is kiváló emberekből álló csapat segítette a saját minisztériumában a munkavégzése során, és a Külügyminisztérium munkatársai is kellő információkkal járultak hozzá a tárgyalásokon való eredményes részvételhez. Nagyon sok fiatal diplomata tanulta Vajda László keze alatt az agrárdiplomácia szövevényes szakmáját, s éppen az az egyik büszkesége a tárgyalások sikerei mellett, hogy a fiatalok legnagyobb hányada ma is az agrárágazatban, s nemzetközi területeken dolgoznak.

Külön misét érdemel a szövetségesekkel való kapcsolat kiépítése. Gyakran hallani, hogy Magyarország a 27 tagország közül csak egy, így nincs lehetősége befolyásolni az uniós történéseket. Vajda László szerint van lehetőség a befolyásolásra, ha ismerjük a többi ország elgondolását, és van kivel az elképzeléseket, a problémákat megbeszélni. Szövetségeseket kell keresni, ezért jó dolog a V-4 együttműködés, de mindezt témáról témára kell értelmezni, mert ha vannak meghatározó partnerek, akkor komoly tárgyalás folyhat az adott témakörben, és végül a döntésekben is megjelenhet a magyar érdek. Persze, nem lehetünk maximalisták, s csak a magyar érdek egy része (általában a legfontosabb célok) juthat érvényre. A legnagyobb tagállamok sem érnek el mindig minden célt. S itt megint szóba kerül a kapcsolatrendszer, amely a virtuális világ elterjedésével könnyebben kiépíthető. Ennek ellenére a személyes jelenlét semmivel sem pótolható, nemcsak azért, hogy az ülésteremben lássák egymás rezdülését, hanem azért, mert a tárgyalásokon túl is lehet személyes egyeztetéseket folytatni. S ha tagja vagyunk Brüsszelben egy állandó bizottságnak, amely hetente ülésezik, akkor a személyes kapcsolatok építése óhatatlanul létrejön, a tagok személyesen is alaposan megismerik egymást.

Dr. Vajda László - Julianna holland királynő kitüntetésének átvétele a budapesti holland nagykövettől. Indoka: A kétoldalú agrárgazdasági kapcsolatok fejlesztéséért. 2005.

Dr. Vajda László – Julianna holland királynő kitüntetésének átvétele a budapesti holland nagykövettől. Indoka: A kétoldalú agrárgazdasági kapcsolatok fejlesztéséért. 2005.

A kölcsönös bizalom megnyerése a hitelességen is múlik. Ez alatt azt kell érteni, hogy a diplomatának nem szabad téves információkat adnia. A jó diplomata, főként, ha hosszú távon akar a pályán tevékenykedni, akkor korrektnek, hitelesnek kell lennie. Ehhez pontos, megbízható forrásból származó információkat kell adnia a magunk területéről, mert ekkor lehet a másik féltől is számunkra fontos információt kapni. Az adni és kapni elv így működik a kétoldalú kapcsolatoknál is. A nyitottság, a rugalmasság, a nyelvismeret, a kellő szakmai ismeret, és kellő önbizalom – ezekkel a tulajdonságokkal mindenképpen rendelkeznie kell egy jó diplomatának. S lehet-e ezeket tanítani, megtanulni? Vajda László szerint lehetséges, de fontos az előképzettség az adott szakmai területen. A MATE oktatásában is azért szeretnék az agrárdiplomáciai képzést meghonosítani, hogy még felkészültebb szakemberek dolgozzanak a minisztériumban, a nagykövetségeken. Nagyon sok jól felkészült magyar agrárdiplomatára van szükség a nemzetközi szervezeteknél, olyanokra, akik a fiatalokat is maguk mellé veszik, és segítenek nekik eligazodni ebben a dzsungelben. Aki erre a szakmára adja a fejét, az életre szóló tanulási folyamatot vállal fel.

Hajtun György

Cikk megosztása: