A permetező drón használata ma még illegális – interjú Jordán Lászlóval, a Nébih igazgatójával

Igazgató úr, sok újdonságot tartalmazó, érdekes előadást tartott a közelmúltban a MAE Növényvédelmi Klub felkérésére. A növényvédelemben használatos drónok, pilóta nélküli repülő szerkezetek alkalmazási lehetőségei minden gazdálkodót érintenek. De mielőtt erről beszélnénk, arról kérdezem, hogy miért szőtte a mondanivalójába az 1897. évi törvényt?

Az 1897. évi törvény még Ferenc József uralkodása idején született, ami a mezőgazdaságról, a mezőőrzésről szólt, s ebben a törvényben, 7-8 paragrafusban kifejezetten a növényvédelemmel foglalkoztak. Bár ez a téma nem kötődik a drónokéhoz, ám mégis úgy gondoltam, hogy érdekességként el kell mondanom.

Küzdünk a parlagfűvel, ott akkor a szertövissel voltak hasonló problémák. A szertövis akkoriban kiemelt gyomnövény volt, amely ellen védekezni kellett, illetve a gyümölcsösökben a lombrágó hernyók okoztak nagy gondot. Ami számomra még érdekes volt, hogy olyan intézmények, amelyekről álmomban nem gondoltam volna, hogy a 19 században már jogszabály rendelkezik – mint a közérdekű védekezés, az állami védekezés, az amiatt okozott kárnak a megtérítése, azaz kártalanítás növény-egészségügyi szempontból – mégis intézményesítve voltak. Annak örülök, hogy a növényvédelemnek ilyen régi múltja van Magyarországon.

Valóban fontos volt erről a törvényről megemlékezni, mert a történelmi múlt is kötelez. Térjünk át a drónokhoz. Tudjuk, hogy új törvény született ez év januárjában, amelyben szigorú korlátok közé szorították a drón használatát, kategorizálták a méreteket, előírták a használati jogosultság feltételeit, stb. Elegendő idő volt-e arra, hogy a szakma felkészüljön az új jogszabályi kihívásoknak, feltételeknek?

Válasszuk külön a drónokkal kapcsolatos általános rendelkezéseket, és a szakmai rendelkezéseket.

Ez minden tagállamra egyformán vonatkozik, hiszen a drónok alkalmazásának a legfőbb irányvonalait, stratégiáit határozzák meg. Ezek a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, de erre felültetve, illetve ez alapján, Magyarországon 2021. januári hatálybalépéssel módosították a légi közlekedési előírásokat, mind törvényi, mind rendeleti szinten, ami kiegészült a drónokra vonatkozó rendelkezésekkel. És ahol kellett, nemzeti hatáskörben szabályozásokat hozott a jogalkotó, kifejezetten légi közlekedési hatósági szempontból.

S azt is látni kell, hogy a drónokra nemzetbiztonsági szempontból is figyelemmel kell lenni, hiszen akár határon átnyúló illegális forgalomban, csempészetben is alkalmazzák ezeket a repülő eszközöket.

De ezek a rendelkezések nem csak a mezőgazdasági használókra vonatkoznak…

Pontosan, ezért is mondtam, hogy a szakmai oldalt is meg kell vizsgálni. Persze, az általános szabályokat nekünk is maximálisan be kell tartani, de ezen felül olyan szabályokat is meg kell hozni, amelyek az általános rendelkezéseken felül meghatározzák a drónok szakmai területen történő alkalmazását. Az előadásomban kifejezetten a növényvédelemben használható drónokra fókuszáltam, és

A lombtrágya esetébe egyszerűbb a használat, mert ha megjelenik a rendelet, akkor aszerint lehet használni a drónt.

Ezek szerint nincs még rendelet a drón növényvédelmi használatára?

Ahhoz, hogy a drónnal növényvédő-szert permetezzünk, három dolognak kell teljesülnie. Szükség van egy jogszabályi háttérre. Jelenleg él a légi mezőgazdasági tevékenységről szóló, 44/2005. FVM-GKM-Környezetvédelem miniszteri rendelet, ami kifejezetten a zárt kabinú, pilótafülkével rendelkező légi járművekre, tehát repülőgépekre, helikopterekre vonatkozik. Ez a rendelkezés nem értelmezhető a drónok esetében, ily módon a drónokra nincs még új jogszabály, ezért növényvédelmet tilos velük folytatni! Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a 44-es rendeletet kell olyan formába hozni, hogy a drónokra vonatkozó speciális szabályokat is tartalmazza. Eredetileg nem akartuk légi növényvédelemként kezelni a drónokat, mert permetezés-technikai szempontból eléggé elkülönül a régi légi járművektől. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen minden tagállam figyelmét felhívta egy levelében, hogy a drónnal végzett növényvédelem légi növényvédelemnek minősül, és alkalmazni kell az ide vonatkozó, 188/2019-es irányelvet. Ezért kell a 44/2005 számú rendeletet módosítanunk, kiegészítenünk.

Mik ezek a módosítások, kiegészítések?

Van néhány olyan szabály, ami nem teljesen egyezik meg a hagyományos repülőkre vonatkozókkal, így például nem szükséges leszállópálya, repülőtér. De a növényorvos, szakmérnök szakmai irányítása elengedhetetlen, ám a drón használatkor nem kell a helyszínen tartózkodnia, mint a hagyományos növényvédelmi tevékenységnél. A felelősség persze, így is az övé. A szakember irányításával ugyanis egyszerre több drón is végezheti a növényvédelmet egy gazdaságon belül, ugyanis a drónok programozhatók.

Hol tart a rendeletmódosítás?

Nagy István miniszter úr aláírásával életbe lép a rendelet, amelyben egy lényeges dologra hívnám fel a figyelmet, mivel ez feladatot ad mindenkinek. A drónpilóták növényvédelmi jogosítása, azon képzések megszervezése, aki az általános drónpilótákat feljogosítja arra, hogy ők permetező drónnal munkát végezhetnek. Erre külön tanfolyamot kell indítani, szervezni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert aki a drónpilóta képzési tanfolyamot elvégzi, és megszerzi az A1, A2, A+ kategória valamelyikét, megtanul bizonyos dolgokat, ami minden drónra vonatkozik, viszont nem kapja meg azokat a speciális ismereteket, amelyek kifejezetten a permetezéshez szükséges. Gondolok itt agro-meteorológiai ismeretekre, mivel a permetező pilótának nagyon figyelnie kell a légköri viszonyok alakulására. És térinformatikai ismeretekre is szükség van, mert ahhoz, hogy feltérképezzünk egy területet, ezzel a tudással kell rendelkeznie a permetező drónpilótának, mivel a permetezés automata üzemmódban történik. A feltérképezett tábla paraméterein kell a drón repülési tervét megszerkeszteni, így a drón minden műveletet a program szerint maga végez.

Ki szervezi azon drónpilóták kiképzését, akik majd a permetező drón irányítását végzik?

Nem lesz könnyű a tanfolyam tananyaga, mert óriási felelősség terheli a drónpilótákat, ha növényvédelmi tevékenységet végeznek. Tudjuk, hogy vannak cégek, ahol már használják a permetező drónokat, de vegyes a kép, és nagyon sok a nyitott kérdés, amiket meg kell válaszolni. Nem kétséges, hogy pár éven belül eljutunk oda, hogy ezekkel a drónokkal „csodákra” leszünk képesek, de jelenleg még nem tartunk itt.

Mi a második feltétel?

Az Európai Unióban, és Magyarországon is minden növényvédő-szer kijuttatására alkalmas eszközt minősíteni kell, és az időszakos műszaki vizsgálatokat is el kell végezni. Ez a jogszabály ma is él, de a drónokhoz is igazodni kell. A gödöllői Gépesítési Intézet, amely beolvadt a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetembe, végzi a típusminősítést jelenleg is, és fogja a drónoknál is elvégezni ezt a feladatot. Ezt azt jelenti, hogy minden drónforgalmazónak el kell vinnie az intézethez minden típusát, azokat megvizsgálják, és kapnak róla bizonyítványt, illetve, ha van bizonyítvány, akkor csak honosítani kell a drónt. Csak ilyen minősítéssel lehet a drónt forgalomba hozni, értékesíteni. Ha életbe lép a rendelet, akkor a jelenleg használt permetező drónokat is minősíteni kell, s nem biztos, hogy meg fognak felelni az előírásoknak, így adódnak majd problémák. A hazai drónpiac még nem állapodott meg, sok jó, és nem jó terméket árulnak, ezért annyi féket szeretnénk a rendszerbe betenni, hogy azok a gépek jöjjenek be, amelyek kifogástalanul működnek, a szórásképük kielégítőek, és lehet velük biztonságosan, hatékonyan dolgozni. Összegyűjtöttük a jelenlegi drónforgalmazók elérhetőségeit, így tájékoztattuk őket arról, hogy milyen változások várhatók, így reméljük, hogy a drónokra vonatkozó új jogszabálynak megfelelően járnak el, és nem hozzák kellemetlen helyzetbe a vásárlóikat.

Ha jól tudom, a harmadik feltétel a növényvédő-szer kérdése…

A tagállami hozzáállások változóak.

Akkor fogjuk megtudni, hogy egy adott készítmény hogyan szerepel, ha megvizsgáljuk. Mi azt az utat választottuk, hogy azokkal a készítményekkel lehet drónról permetezni, amiknek az engedélyokirata erre lehetőséget ad. Ahhoz, hogy az engedélyokiratot kiterjesszük, ahhoz hatékonyság vizsgálati eredményeket kérünk. Független vizsgáló helyeken kell megvizsgálni a készítményt, hogy drónról kijuttatva megvan-e a megfelelő biológiai hatékonyság vagy nincs meg? Hatékonyság és elsodródás, ez a két fontos szempont. Ha jó a hatékonyság, akkor megtörténik az engedélyokirat kiterjesztés.

Fontos a permetező szórófej minősége…

Szórófej és szórófej között óriási különbségek vannak, ha azt nézzük, hogy milyen cseppképzéssel dolgozunk. Van a hagyományos hidraulikus cseppképzésű szórófej, amelynek ismerjük az előnyeit és a hátrányait. A drónokon forgalomba hozott szórófejek ún. mechanikus, szabályozott cseppképzésű szórófejek, amiknek óriási előnyeik mellett azért ismerünk hátrányokat is. Nagyon eltérő paramétereket produkálnak a szórófejek a vizsgálatok során, ezért kell megkülönböztetni a szórófejeket, és majd az engedélyokirat kiterjesztés a bevált szórófejre fog vonatkozni.

Lesz-e ellenőrzés a hatékonysági vizsgálatoknál?

A hatékonysági vizsgálatok ellenőrzése a jelenlegi növényvédő-szerengedélyezési eljárásban alkalmazott vizsgálati eljárások szerint folynak. Ezek minőségtanúsító vizsgálatok, és a minőség tanúsítás fenntartásának az alapvető feltétele a rendszeres ellenőrzés.

Mit mondhatunk a gazdálkodóknak a permetező drónhasználat ügyében?

Minden gazdát arra bátorítok, hogy egyelőre várjon ki, figyelje a híreket, és azokhoz a szolgáltatókhoz forduljon, akik akkor kínálják majd a szolgáltatást, ha lesz erre jogszabály, és lesz engedélyezett készítmény. Érdemes a növényvédelmi szakirányítókhoz fordulni, mint minden növényvédelmi kérdésben, mivel a szakirányítókat ellátjuk azokkal az információkkal, amely alapján meg tudják ítélni, hogy melyik szolgáltatóhoz lehet fordulni, melyikhez nem érdemes.

A beszélgetés végén szóljunk még a hatékonyság kérdéséről, amit már részben érintett is.

Egyes készítmények valóban jól használhatók, úgy tűnik most, hogy egyes gyomírtók, állományszárítók hatékonyan használhatók a drónról, bár az elsodródás még mindig kétséges eredményeket mutat. Az elsodródásra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint a hagyományos permetezésnél, mert sok káreset történt már az elsodródás miatt. Kontakt gombaölők esetében a legtöbb kérdőjelet a fedettségnél tapasztaltunk. Jelenleg négy engedélyokirat kiterjesztési kérelem van nálunk, ebben van felszívódó gyomírtó, aminek rendben vannak a vizsgálatai. Van egy gombaölő szer, aminek még kevés a vizsgálati adata, s van egy felszívódó rovarölő szer, aminél szintén rendben vannak az adatok. A negyedik csoportban többféle makro-szervezetet adtak be egy csomagban, de ezt nem szórófejjel juttatják ki a földekre, itt kisebb jelentősége van a szer kijuttatásának. A vizsgálatokat hamarosan elvégezzük, és kiadjuk a megfelelő okiratot.

Ha összegezném az eddig elmondottakat, akkor azt mondanám, hogy

Ehhez kell a drónos vállalkozások együttműködése, és azon vagyunk, hogy a jogszabályi háttér minél hamarabb meglegyen. Ha életbe lépnek a jogszabályok, akkortól viszont nincs tolerancia, mindenkinek a jogszabályi keretek között kell ezt a tevékenységet végeznie. Hozzáteszem, hogy csak szakképzett növényvédelmi szakember az, aki a drónos növényvédelmet végezheti.

Címlapfotón: Jordán László a Nébih igazgatója

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluztív