Állattenyésztés

A sertéskrízisre egyelőre nincs jó válasz

Az utóbbi hónapokban gyakran adott hírt a sertéságazat arról, hogy a piaci problémák miatt a sertéstartók igen nehéz helyzetben vannak. Az eddig sem magas jövedelmezőségi szint – különösen a kocatartók esetében – a negatív tartományba hajlik. A szakma véleménye szerint kormányzati intézkedésekre volna szükség ahhoz, hogy a sertéstartók továbbra is kitartsanak a tevékenységük mellett. Mindeközben Nagy István agrárminiszter Brüsszelben próbál támogatás szerezni a sertéságazat számára.

Közzétéve:

2021.11.16.

Agrár24.hu

Nagy István miniszter Brüsszelben szólalt fel

Cikk megosztása:

Gyakran kérdezik, hogy miért van szükség agrártámogatásokra

Elsősorban azért, mert ha nem volna támogatás, akkor az élelmiszerek, és az alapanyagok árai a sokszorosára nőttek volna.

A támogatáspolitikán belül persze, vannak különbségek. Amíg a szántóföldi növénytermesztőknél 15-24 százalékos lehet az állami támogatások aránya, addig a sertéságazatban ez az egyik legalacsonyabb, mivel 3 százalék. Ezek a különbségek azonban lehetőséget teremtenek arra, hogy megfelelő, hatékonyan felhasználható nagyobb arányú támogatásban részesüljön a sertéságazat is. Ehhez újra kellene gondolni az állami támogatások rendszerét.

S nem csak támogatásokért „ácsingózik” az ágazat, hanem azért is, hogy a kormány hozzon piacvédelmi intézkedéseket, mivel az olcsó, fagyasztott termék tönkre teszi a belpiacot, s az árakat leszorítja.

Itt fontos megjegyezni, hogy a belpiacon a magyar sertéshúst kellene fogyasztania a lakosságnak, mert egyrészt kiváló minőségről van szó, másrészt a sertéstartók helyzetén könnyítenének.

Az Agrárminisztériumban sokat foglalkoznak a krízishelyzet megoldásával, amely azért alakult ki, mert a takarmányárak az egekbe szöktek,

ami a sertés, de más állattartó ágazatokat is igen nehéz helyzetbe hozott. A magyar sertéságazat az elmúlt évtizedben az európai társakhoz hasonlóan sok viszontagságon ment keresztül. Csak címszavakban: orosz embargó, sertéspestis, kínai piac bezáródása, covid járvány. A magyar kormány sertéshús fogyasztását ösztönző kampányaival sikerült elérni, hogy 1-2 kilogrammal nőtt a hazai egy főre jutó, éves sertéshús fogyasztás, ami napjainkban 32-33 kg/fő/év. A vegánok nem értenek egyet azzal, hogy a sertés, és a vörös húsok mértékletes fogyasztása jó hatással van az egészségünkre, de a húsfogyasztók számára a magyar sertés a kiváló takarmányozási hátterével jó minőséget képvisel mind gasztronómiai, mind fogyasztói szempontból egyaránt.

A kormányzat a meglévők mellett adott plusz támogatásokat az ágazatnak – húsfeldolgozás, húsipar számára több milliárd forint jutott,

idén a takarmánydrágulás kompenzációjára több mint 1,2 milliárd forint jutott a sertéstartóknak,

elindították a krízisbiztosítási rendszert, több mint száz beruházási, fejlesztési, korszerűsítési projektre biztosítanak 72 milliárd forintot – de ha idehaza nem nő a belföldi húsfogyasztás a magyar termékekből, nem születnek piaci védelmi intézkedések, akkor ez sem elegendő a krízis megoldására.

sertéságazat

Nagy István agrárminiszter Brüsszelből jelezte, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak, mert az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria, és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére.

A Bizottság elutasította a tagállamok kérését, és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt,

hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is.

Az idei állatjóléti támogatások keretet 4 milliárd forinttal növelték, támogatott hitelt nyújtanak a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Hajtun György/Agrár24.hu