Agrárgazdasági Hírportál

Pénzügy

A Takarékbank a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó agrárberuházásokat helyezi előtérbe

A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön, és csökkenjenek az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok. A Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank ezért előtérbe helyezi hitelezési politikájában a nagyobb hozzáadott értéket termelő agrárberuházásokat, hogy ezzel támogassa a stratégiai nemzetgazdasági ágazatot. A bank agrárelemzői jó példának tartják a lengyel mezőgazdaságot, amely hasonló helyzetből indult két évtizeddel ezelőtt, mára viszont a feldolgozás fejlesztésével a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szinten termel.

Közzétéve:

Takarékbank agrárberuházás hitel
Cikk megosztása:

A magas feldolgozottság a magyar agrárium kitörési pontja

A jelentős termőföldvagyonnal rendelkező magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van. A magasabb átlagos hozamok, illetve a műtárgya- és növényvédőszer-felhasználásának csökkentése mellett azonban a hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál, majd gyakran feldolgozott formában hozza vissza azokat a magyar piacra. Ezzel nemzetközi összehasonlításban – vásárlóerő-paritást nézve – alacsony-közepes béreket biztosít az agráriumból élőknek, és kevesebb jövedelmet termel a gazdaságnak. A Takarékbank Agrárcentrum elemzőinek vizsgálata szerint az élelmiszer-gazdaság által megtermelt jövedelem eloszlása az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között egyenlőtlen, az elkövetkező évek feladata, hogy ez igazságosabb legyen a szereplők között.

A magasfokú feldolgozottság nemcsak a nyereséget növeli, hanem a globális piaci ár ingadozásokat is csökkenti, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak. A bank számításai szerint az elmúlt húsz évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak.

A magyarhoz sok szempontból hasonló helyzetből indult a ’90-es években a lengyel agrárgazdaság, amely napjainkra már túlnyomórészt feldolgozott termékeket ad el külföldre. Ezzel a saját gazdaságában tartja a feldolgozással elérhető többletjövedelmet. Az Agrárcentrum elemzőinek összegzése szerint ezzel a rendszerváltás idején a magyarnál némileg rosszabb teljesítményt felmutató lengyelek napjainkra már átlagosan a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szintet értek el egy hektár mezőgazdasági területre vetítve, és ez az agráriumban dolgozók jövedelmi szintjében is megjelenik.

A lengyelországihoz hasonló folyamat már Magyarországon is elindult, a banki elemzők követendő példának tartják a baromfiágazatban az alapanyagtermelést szervező integrátorokat, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomon követhetőséget. Ugyanakkor a megtermelt brojlercsirke is jórészt csak elsődleges feldolgozáson esik át, darabolva, fagyasztva, csomagolva kerül kivitelre, nem pedig prémium késztermékként, tehát még ebben az alszektorban is helye van a feldolgozói beruházásoknak, a termékinnovációnak.

„A magyar agrárium területi korlátjai miatt nem tud méretgazdaságosságban versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenie, ahol nem a volumen számít. Ehhez minőségalapú versenyre, márkázott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és a nyomon követhetőségre kell koncentrálnia. Nem ragadhat benn az értéklánc elején, hanem a jövedelmezőség növeléséhez a vetőmagoktól az asztalra tehető késztermékekig idehaza kell előállítania a termékeket. Ez szükséges ahhoz, hogy a szektor jelentősebb mértékben járuljon hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, és az élelmiszer-gazdaságban dolgozók vásárlóereje hosszú távon emelkedjen” – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője.

Háttérinformációk

A Takarék Csoport Magyarország egyik legnagyobb bankcsoportja és a magyar pénzügyi rendszer meghatározó szereplője. A Magyar Bankholding részeként működő Csoport tagjai az MTB Zrt. mint integrációs üzleti irányító szervezet, a Takarékbank Zrt. mint univerzális kereskedelmi bank, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. mint szakosított hitelintézet, valamint egyéb, faktorálással, lízinggel, alapkezeléssel, ingatlankezeléssel, informatikai szolgáltatással és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságok, leányvállalatok. A Takarék Csoport szabályszerű és prudens működését a külön jogosítványokkal rendelkező Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete ellenőrzi és felügyeli.

A Takarék Csoport országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bankja a korábbi takarékokat tömörítő Takarékbank Zrt., az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, amely az ország legnagyobb fiókhálózatát működteti, 1,2 millió ügyfelet szolgál ki. Helyi családoknak, közösségeknek és vállalkozásoknak, idősebb és fiatalabb generációknak, falusi és nagyvárosi lakosoknak kínál személyre szabott, korszerű és megbízható pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat.

Az MTB Zrt., a Budapest Bank Zrt. és az MKB Nyrt. a Magyar Bankholding Csoport tagjai, amelyről bővebb tájékoztatást a www.magyarbankholding.hu oldalon olvashat.

Gianone Péter, Pressinform Public Relations

 

Cikk megosztása: