A zöldségek és gyümölcsök éve 2021

Az ENSZ más érintett szervezeteivel és szerveivel együttműködve, az év megünneplésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) tölt be vezető szerepet. A 2020 végén közzétett kiadványában

A dokumentum, amellett, hogy áttekintést nyújt az ágazatról, keretrendszert és kiindulópontot kínál az érintett felek közötti párbeszéd kialakításához.

Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ajánlása szerint,

Az európai átlagot tekintve az emberek kétharmada eszik napi szinten gyümölcsöt és zöldséget, azonban Magyarországon ez az arány sajnos jóval kevesebb:

A gyümölcsök és a zöldségek rendszeres fogyasztása ásványi anyag, vitamin-, és rosttartalmuk miatt fontos.

A hazai háztartások évente 165 kg zöldséget és 89 kg gyümölcsöt vásárolnak, évente több mint 330 milliárd forintnyi értékben, melynek felét a piacokon szerzik be, derül ki a Gfk Hungária friss kutatásából. A Budapesti Nagybani Piac megbízásából készített felmérésből az is látszik, hogy a magyar lakosság egyre jobban figyel arra, hogy zöldség és gyümölcs hetente többször kerüljön a tányérra, valamint a köztes étkezések – tízórai, uzsonna – szerepe szintén felértékelődik.

Az étrendet az élelmiszerek széles skálájából, az 5 alap élelmiszercsoport mindegyikéből, megfelelő mennyiségben és arányban kell összeállítani, hogy a szervezet valamennyi szükséges tápanyagot megkapja. Ugyanis az egyes élelmiszerek sokféle tápanyagot tartalmaznak, és a különféle tápanyagok sokféle élelmiszerben megtalálhatók, de nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amely valamennyi szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazná.

A zöldségek és gyümölcsök kiemelkedő táplálkozás- élettani szerepet töltenek be szervezetünk megfelelő működésében. Viszonylag alacsony energia-, zsír-, és szénhidráttartalmukkal szemben jelentős vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalmuk révén szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében Kedvezően hatnak a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartására. Magas élelmi rosttartalmuk elősegíti a megfelelő bélműködést, teltségérzetet biztosít és jótékonyan befolyásolja szervezetünk zsír-és szénhidrát anyagcseréjét. Íz és illatanyagaik révén serkentik az emésztőnedvek termelését, ezáltal hozzájárulnak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Magas víztartalmuknak köszönhetően szabályozzák a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.

A FAO kulcsüzenetei

• A zöldségek és gyümölcsök számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek. Jótékony hatással lehetnek az immunrendszerre, melynek megfelelő működése elengedhetetlen a kóros tápláltsági állapot különböző formáinak (pl. alultápláltság, túlsúly és elhízás) leküzdésében, valamint a nem fertőző krónikus megbetegedések megelőzésében.
• A változatos és egészséges étrend részeként, zöldségeket és gyümölcsöket megfelelő mennyiségben szükséges fogyasztani naponta.
• Romlandóságuk miatt a zöldségek és gyümölcsök különös figyelmet igényelnek minőségük és biztonságos fogyaszthatóságuk fenntartásának szempontjából. A termeléstől egészen a fogyasztásig megfelelően kell őket kezelni. Mindez hozzájárulhat az élelmiszerveszteség és pazarlás csökkentéséhez.
• Az innováció, a technológiák és az infrastruktúra továbbfejlesztése létfontosságú a gyümölcs- és zöldségellátási láncok hatékonyságának és termelékenységének növeléséhez, a veszteség és a pazarlás csökkentésének érdekében.
• A fenntartható értékláncok elősegíthetik a termelés növelését, javíthatják a gyümölcsök és zöldségek elérhetőségét, biztonságát, megfizethetőségét és egyenlő hozzáférését a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság elősegítése érdekében.
• A gyümölcsök és zöldségek termesztése hozzájárulhat a családi gazdaságok és közösségek jobb életminőségéhez. Többek közt jövedelmet termel, megélhetést teremt, javítja az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást.

Főbb tények egészségügyi szempontból

• A zöldségek és gyümölcsök kitűnő forrásai az élelmi rostoknak, különböző vitaminoknak és ásványi anyagoknak (pl. folsav, A-vitamin, C-vitamin, kálium), valamint az emberi szervezet számára előnyös ún. fitokemikáliáknak vagy más néven fitonutrienseknek (pl. karotinoidok, flavonoidok, antocianidinek).
• Az egészséges étrend részeként fogyasztott zöldségek és gyümölcsök elősegíthetik a nem fertőző krónikus betegségek rizikótényezőinek csökkentését, mint amilyen például a túlsúly, az elhízás, a krónikus gyulladás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.
• A legalább 400 gramm/nap (vagy 5 adag/nap) zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend az egészségre nézve előnyösnek számít.

Idén október 15-én immáron kilencedik alkalommal hirdeti meg a Zöldségek és Gyümölcsök Világnapját a napi ötszöri zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő szervezet az AIAM5 (Global Alliance to Promote Fruit and Vegetable Consumption 5 a day).  A szervezet 40 nemzeti és nemzetközi tagot számlál, és a jeles nap közeledtére az AIAM5 egy felmérést is végzett tagjai körében. A vizsgálat eredményei szerint a fogyasztási adatokat jelentő 18 ország közül mindössze 2 olyan van, ahol sikerült elérni az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) által egészségesként deklarált napi 400 g-os határértéket. Ez a két ország a listát vezető Olaszország (461 g/fő/nap) és Chile (422 g/fő/nap), míg a legalacsonyabb mutatókkal Argentína (160) és Brazília (134) rendelkezik.

A fogyasztási rendszeresség, tehát a naponta legalább ötször zöldséget-gyümölcsöt fogyasztó országok listáját Costa Rica vezeti (a népesség 35,9 százalékával), de a mezőnyből egyértelműen kiválik még Új-Zéland (32,5 százalék), Kanada (28,6 százalék) valamint Finnország (26,8 százalék). A szervezet adati szerint általános trendként mutatkozik, hogy minél idősebb valaki, annál több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, illetve a vizsgált országokban a zöldségekre és gyümölcsökre együttesen évi 630 dollárt költenek a háztartások, ami teljes élelmiszer-költésük 18 százaléka.

Agrár24.hu