Bajban vagyunk-e a talajállapotok alapján?

Az „egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember” összefüggés ismert mindannyiunk számára. Ebben a körfolyamatban nagyon bonyolult, finomra hangolt folyamatok játszódnak le, miközben ökológiai értelemben folyamatos egyensúlyra törekednek. Az ilyen „teremtett egyensúlyt” vezénylik azok a mikroorganizmusok, elsősorban a mikroszkópikus gombák és baktériumok, amelyek a talajélet kialakításában fontos szerepet töltenek be.

Ezek végső hatásként negatív befolyással lehetnek a talajéletre. Ha a stresszhatások egy bizonyos határt túllépnek, akkor a talajban elindulhat egy visszafordíthatatlan folyamat, azaz megkezdődhet a termőképesség elvesztése is.

Biró Borbála részt vett az Európai Unió Horizon 2020 „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió hazai szakértőjeként az EU talajállap-értékelésében, aminek eredményeként ajánlásokat riportot fogalmaztak meg, a jövőt illető javaslatokkal együtt.

Dr. Biró Borbála biológus, ökológus, mikrobiológus, egyetemi tanár. Az MTA doktora (2008); a biológiai tudományok kandidátusa (1989), a biológiai tudományok doktora (1997).

Földünk 11 százaléknyi művelhető talajának 40 százalékában nincs elég szerves anyag; 10 százalékuk toxikusan szennyezett; 60 százalékuk erózió és defláció (víz és szél) romboló hatásának kitett; és 90 százalékuk gyenge biológiai aktivitású. Leszűkítve a felméréseket, az Európai Unióban 28 millió(!) szennyezett helyszín van. A mezőgazdasági talajok 65-75 százaléka intenzív műtrágyázásnak kitett, és csak így tudja biztosítani az elvárt termékenységet. A városoknak csak a 13 százaléka épült olyan talajra, ami nem az élelmiszer-termeléstől veszi el a helyet. A talajpusztulás költségei évente 50 billió(!) Eurót tesznek ki az EU-ban. Nem csoda, hogy a társadalmak érzékennyé válnak, mivel extrém időjárási szélsőségek alakulnak ki, az élelmiszer termelés költségei és kockázatai nőnek, s a műtrágya-árak is növekednek. Éppen ezért, a biológiai, ökológiai ismeretek fontossága erősen felértékelődik, mondta a professzor.

Az Európai Unió „Egészséges Talaj, és Élelmiszer” missziójával kapcsolatban Biró Borbála elmondta, hogy

A talaj a Föld külső burka („bőre”), ami a bolygónk valamennyi létfenntartó folyamata számára szükséges, és nem elhanyagolható tényező.

Ezek egyike az „Egészséges talaj és élelmiszer” misszió (küldetés). Az 5 kiemelt misszió célja – részben az Apollo 11 Holdra szállási kísérletétől ösztönözve –, hogy megoldást találjanak a világunkat foglalkoztató legnagyobb és aktuális kihívásokra. Az egy-egy témacsoport köré szerveződő szakmai missziók szerves részét képezik a Horizont Európának, az Európai Unió következő kutatási és innovációs programjának a 2021-2027 közötti időszakban, hangsúlyozta a professzor.

Az „Egészséges talaj és élelmiszer” területén megfogalmazott misszió az emberiség és a bolygó egészségének alapját jelentő talaj-helyreállítási tevékenységekre mozgósít erőforrásokat, emellett célja mobilizálni az embereket is, a társadalom minden területéről. A misszió számít a kutatók, a gazdálkodók, a hatóságok, a vállalkozások és valamennyi állampolgár aktív részvételére, összefogására, és a felelősségvállalásra.

Bíró Borbála kitért arra, hogy a talaj átlagosan 5 százalék szerves anyagból, 25 százalék levegőből, 25 százalék vízből és 45 százalék ásványi anyagból tevődik össze. A szerves anyagokhoz hozzá tartoznak a talajban található élőlények (organizmusok) is, illetve azok elpusztult, élettelen részei. Talajélőlények nélkül nem beszélhetünk talajról, csak ásványi közegről. A talaj, különösen a „termő”talaj (csak a magyar nyelv fejezi ki ilyen jól a talaj legfontosabb funkcióját), élőlények nélkül nem értelmezhető. A talajok élőlényei, a talajbióta közreműködik minden talajfolyamatban, és hozzájárul a talajok úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaihoz is. A talaj egy élő rendszer, élőlényeket tartalmazó „szuperorganizmus”; a bomlás folyamatát a talajban található élő szervezetek, méret szerint a mikro-, mezo- és makro-organizmusok végzik. Egy maréknyi talajban több élőlény, organizmus (például baktériumok, gombák, rovarok, pókok, földigiliszta, stb.) található, mint ahány ember él a Földön. A biodiverzitás, a talaj biológiai sokféleségének a megőrzéséhez elengedhetetlen a talaj egészségének védelme és helyreállítása.

Az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön, hangsúlyozta a professzor. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a széndioxidot, és csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe bocsátását. Nem megfelelő talajgazdálkodás mellett a kötött szén széndioxidként (CO₂) a légkörbe kerülhet, ezzel hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges, és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.

Ide tartoznak a csökkentett, a sávosan művelt, vagy a forgatás nélküli művelés (no-till), amelynek lényeges eleme, hogy takarónövények fedjék a területet, a főnövények közötti időszakokban is. Fontos továbbá a termény-diverzitás, a vetésforgó, illetve a növényvédő-szerek, és a műtrágyák csökkentett használatának vagy elhagyásának az elvein alapuló gazdálkodási gyakorlatok kialakítása, fogalmazott Biró Borbála.

A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől stb. függően, akár 1000 évig is eltarthat 1 cm talaj létrejötte. A talajromlási, degradációs folyamatok (többek között a víz és szél általi erózió vagy a főleg emberi tevékenység által létrejött szennyezések) miatt elvesztett talaj ismételten termővé tételéhez több száz vagy akár ezer évre is szükség lehet. Emberi léptékkel a talaj nem megújuló, illetve csak feltételesen megújuló erőforrás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk a talajainkat, illetve biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy e szűkös és értékes erőforrás rendre megújuljon, és ne pusztuljon, mutatott rá a professzor.

Az erózió, a szikesedés, a talajtömörödés, a talaj savasodása, a talajok szennyezése, vagy a tápanyagok kimosódása miatt bolygó-szerte megromlott a talajok minősége. A talajpusztulás pedig élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerek és az egyéb nyersanyagok árának növekedéséhez, valamint az ökoszisztémák pusztulásához vezethet.

Az európai talajromlás leggyakoribb formája a víz okozta talajerózió, talajvesztés, talajelhordás. Európa teljes területének (az Orosz Föderáció területét figyelmen kívül hagyva) kb. 16 százalékát érinti ez a jelenség. Különösen a Földközi-tenger térségét sújtja a víz okozta talajerózió, mivel a sérülékeny talajjal rendelkező meredek hegyoldalakon a száraz időszakokat heves esőzések követik. Észak-Európában ez a jelenség kevésbé jellemző, mivel az eső okozta erózió kevésbé intenzív, és a növénytakaró is sűrűbb.

A talaj természeti kincs, amit az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) is felismert, ezért 2013. december 20-án az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán 2014. december 5-ét a talaj világnapjának, 2015-öt pedig a talajok nemzetközi évének nyilvánították. Ezen a napon különösen hangsúlyozott, hogy akár helyi szinten – az iskolákban, kertekben, városi és vidéki közösségekben – is tegyünk a környezetünkért. Minden emberre szükség van ahhoz, hogy a talajok pusztulását megakadályozzuk és óvjuk egészségét, mert ettől a természetes erőforrástól függ a saját egészségünk is, mondta végezetül Biró Borbála.

Hajtun György/Agrár24.hu