Agrárgazdasági Hírportál

Agrárgazdaság

Dr. Mikó Zoltán, a NAK VB elnöke: A háttérben, csöndben dolgozunk!

A NAK mellett működő Állandó Választottbíróság (VB) megalakítását a 2012. évi CXXVI. törvény tette lehetővé. Az idei, májusi kamarai választásokkal a második ciklusát zárja Dr. Mikó Zoltán, a Választottbíróság elnöke, akit az elmúlt öt évben végzett munkáról, az eredményekről kérdeztünk.

Közzétéve:

Dr. Mikó Zoltán, a NAK VB elnöke
Cikk megosztása:

– Elnök úr, letelik az öt év. Ez idő alatt inkább a háttérben dolgoztak, mintsem a sajtó rivaldafényében. Nem az agrárium peres ügyeitől visszhangzott a média. Mi ennek az oka?

Több oka is van. Az első ciklusban a Választottbíróság tagjai – többek között – szakmai javaslatokat is megfogalmaztak a jogalkotó irányába. Ennek is köszönhetően olyan szabályok léptek életbe például a határidős ügyleteknél, amik következtében jellemzően csak szándékos jogvita esetén mentek perre a felek. Egyébként véleményem szerint fontosabb egy jó egyezség, egy jó törvényi szabályozás, mintsem, hogy rendes bírói peres ügyek legyenek. A Választottbíróság tagjai megkönnyítették és tisztázták a vitás helyzeteket az eljárások során, így nem jutottak el az ügyek a rendes bíróságok elé. Ezért sem volt nagy médiavisszhangja a munkánknak.

– Tisztázzuk, milyen céllal alakult meg a Választottbíróság?

A megalakítás célja az volt, hogy az agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő – és közvetve a termőföld tulajdonát, illetve használatát érintő kérdéseket is ide lehet sorolni – jogvitákban lehetőleg olyan választottbírók járjanak el, akiket épp azok – a kamarai tagok – választanak meg, akikről a jogvita szól. Ez azért is külön kiemelendő szempont, mivel a jelenlegi szabályozási környezetben a másik gazdasági kamara, a kereskedelmi és iparkamara a NAK-tól teljesen eltérő szervezési elvek mentén működik.

– Összesen 21 ügyük volt. Ez szerintem azt is jelzi, hogy a gazdatársadalom tisztességesen, etikusan végzi a munkáját.

Nincs más lehetősége, mert olyanok a szerződéses konstrukciók, amelyekkel alapvetően a felek is elégedettek.

– Önök több szerződési megállapodás mintáját is elkészítették.

Pontosan. Ezért azt mondanám, hogy csak a kirívó ügyekkel kellett foglalkoznunk.

– Milyen változások mentek végbe az elmúlt ciklusban a szervezeten belül?

A szervezeten belül az egyik legfontosabb változás, hogy – a nem jogász résztvevők munkáját megköszönve – jogász végzettségű tagokat választottak az öt évvel ezelőtti országos küldöttgyűlésen, de más érdemi szervezeti változás nem történt. Ezt azért hangsúlyozom, mert nekünk a stabilitásra, a folytonosságra is ügyelnünk kell. A választottbírók révén az agrárgazdasággal kapcsolatos hazai és nemzetközi jogi-szakmai tapasztalatok széles köre biztosított. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kamarai tagok tevékenységét megfelelő módon értő háromfős tanácsok, illetve egyesbírók bírálják el az eléjük kerülő ügyeket.

A választottbírók személyének megválasztásakor az Országos Küldöttgyűlés figyelemmel volt arra a szempontra is, hogy a kötelező tagságból eredően a választottbírók számára nem csak a függetlenséget kell biztosítani, hanem az érintettekkel szemben magas fokú közbizalmi elvárásokat is támasztani kell. Ezen szempontok érvényesülését külön is kiemelte a 2012. évi CXXVI. törvény azon rendelkezése, miszerint alávetés esetén a NAK mellett működő állandó választottbíróságnak az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos ügyekben kizárólagos hatásköre van.

Ez a jogkör tovább bővült azzal, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény úgy rendelkezett, miszerint a termőföld tulajdonjogával, illetve használati jogával összefüggő szerződésben választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az e rendelkezéssel ellentétes választottbírósági kikötés pedig a törvény alapján semmisnek minősül.

– Akkor mondhatjuk azt, hogy rangot jelent a Választottbíróság tagjának lenni?

Én nem fogalmaznék így, de a választottbírónak a jogászi szakmán belüli presztízse mindenképpen nő a tagsággal.

– Hány választottbírósági ítéletüket támadták meg a bíróság előtt?

Egyet sem. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen elismerése a munkánknak.

– Milyen felkészülést igényel a bírók részéről az ügyek szakszerű végig vitele, lezárása? Kérdezem ezt azért, mert az agrárágazatban igencsak gyorsan változik a jogszabályi környezet, ami érzékenyen érinti a gazdatársadalmat is

A Választottbíróság elé kerülő vitáknál általában a felperes és az alperes választja ki a bíró személyét. Egyébként vannak szakosodott bíróink, van például földügyekre, szerződéses ügyekre és általános ügyekre szakosodott kolléga. A választottbíróság előtti jogviták tárgya sokszínű volt, különböző szakjogi kompetenciát igényelt az elbírálásuk. A 26 tagú választottbírói testületből eddig összesen 14 választottbíró kapott felkérést ítélkezésre (egyesbíróként, illetve háromtagú tanácsban eljárva). Ezzel is próbáljuk szélesíteni azt a kört, aki választottbírói ítéletet hoz. A választottbíróság tagjai kivétel nélkül felkészült szakemberek, így a legtöbbször néhány hónap alatt le tudják zárni az ügyet, és létrejön a megegyezés.

NAK Állandó Választottbíróság VB

A Választottbíróság helyisége

– Itt akkor nem olyan hosszú ideig tartanak az eljárások, mint a bíróságokon?

Nem bizony. A rendes bírósági ítélkezési fokozatokhoz képest olcsóbb és gyorsabb is az eljárás.

– Mennyire befolyásolta a Covid járvány a működésüket?

A COVID járvány hatására jelentősen csökkent a peres felek és a bíróság tagjainak személyes jelenétén alapuló tárgyalástartások száma; megnőtt a tárgyalás tartása nélküli, kizárólag vagy meghatározóan a peres felek írásbeli beadványain, ezen belül kereseti kérelmein és ellenkérelmein, válasziratain, bizonyítási cselekményein és jogértelmezést kifejtő jognyilatkozatain alapuló ítélkezési tevékenység szerepe és jelentősége. Megnőtt továbbá az elektronikus, digitális eszközök közvetítésével zajló tárgyalásos ítélkezés szerepe is.

– Önök is áttértek az elektronikus ügyintézésre?

Hadd válaszoljak erre a kérdésre bővebben. A járványtól függetlenül is jelentős változásként értékelhető az elektronikus okiratok megszaporodása. Megnőtt a bizonyítékok, a döntések hagyományos, papír alapú okiratokba foglalása mellett az ítéletek, végzések egyidejű elektronikus dokumentumba foglalásának igénye. A Választottbíróság elnökeként megteremtettem ennek az eljárási és technikai feltételeit. Számolni kell az ítélkezési folyamatban az elektronikus iratok, okiratok szerepének szabállyá válásával, a papír alapú okirati bizonyítás, bírósági eljárás és döntéshozatal jelentős visszaszorulásával már az elkövetkező, 2022-2027.évi időszakban.

A Válaszottbíróság mindaddig biztosítja a peres felek, megkereső személyek számára a papír alapú ügyintézést, ameddig annak megszüntetése felől nem lesz jogszabályi rendelkezés. A jogi képviselők, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi képviselet esetén azonban – párhuzamosan a rendes bírósági gyakorlattal – az elektronikus okiratok szerepe az ítélkezési tevékenységben növekedni fog.
A perek lezárásához szükséges időtartam tekintetében megállapítható, hogy a COVID járvány sem hátráltatta érdemben a megindult perekben a választottbírósági ítélkezési tevékenységet, nem növelte meg az ítéletek meghozatalához szükséges időtartamot. A bírósági tanácsok, illetve egyesbírók az ügy megítéléséhez feltétlenül szükséges időtartamon belül, érdemben lezárták a jogvitákat.

NAK Állandó Választottbíróság VB

“Az ügy lezárva”

– Hogyan készülnek a kamarai választásokra?

A választottbírói testület tagjai közül jómagam állandó meghívottként részt veszek az ügyvezető elnökség, az országos elnökség, az országos küldöttgyűlés, valamint az országos etikai bizottság ülésein, operatív együttműködést folytatunk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapszabálya értelmében a Választottbíróság tagjait az országos küldöttgyűlés választja meg, öt évre.

A Választottbíróság az eljárási szabályzatát, valamint a szervezetére és a működésére vonatkozó szabályokat – az Alapszabályban foglaltakra is figyelemmel – maga állapítja meg. A Választottbíróság működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feltételek adottak, a működéshez a NAK méltó feltételeket biztosít azáltal is, hogy a tárgyalások lebonyolítására a speciális igényeket is kielégítő tárgyalótermet alakított ki. Ezen túlmenően pedig a tárgyalásokon elhangzottak rögzítéséhez szükséges technikai feltételek is rendelkezésre állnak.

– Végezetül: mit javasol a gazdatársadalomnak az esetleges jogviták kapcsán?

A jövőre nézve ezúton is bátorítom a kamara tagjait, hogy szerződéses jogvitáik rendezéséhez válasszák a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás pártatlan, jogszerű, a polgári perrendtartáshoz képest elfogadhatóbb időtartamú, a peres felek számára is egyszerű és átlátható eljárási szabályok szerint, és alacsonyabb költségek mellett zajlik Javaslom, hogy válasszák a választottbírósági eljárást, a szerződéseikbe foglalt hatásköri alávetési megállapodással.

Címlapfotón: Dr. Mikó Zoltán, a NAK Állandó Választottbíróság elnöke

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív

Cikk megosztása: