Agrárgazdasági Hírportál

Baromfiágazat

Dr. Molnár Györgyi: Nem ösztönző a tojáságazat jövőképe

Tíz évvel ezelőtt arról adtunk sok-sok hírt, hogy az Európai Bizottság a ketreces tartás jelentős megváltoztatására szólított fel 13 tagországot, köztük Magyarországot is. De az Európai Unió szabályai óta is folyamatosan szigorodnak, az állatjóléti, az állategészségügyi, a technológiai előírások, követelmények is hasonlóan változnak. Sokan azt mondják, hogy a ketreces tartás napjai meg vannak számolva, s arra sincs egyértelmű válasz még, hogy mi jön, mi jöhet helyette. Erről is beszélgettünk Dr. Molnár Györgyivel, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkárával.

Közzétéve:

Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára
Cikk megosztása:

– Kedves Györgyi, milyen állapotban van a hazai tojáságazat?

Hát, nem mondhatjuk, hogy jó állapotban vagyunk. Ezt az ágazatot is ugyanúgy sújtja a takarmány, az energia, a gázárak, a munkabérek drasztikus emelkedései, mint a többi ágazatot. Olyan mértékben növekedtek az önköltségek, hogy a termelők a piaci árban azt nem tudják érvényesíteni, aminek elsődleges oka, hogy az Európai Unióban túltermelés van a tojáságazatban. Húsvét óta igen nehéz a közvetlen és a közvetett beszállítók helyzete, április óta egy tojáson 5-6 forint a termelő vesztesége.

Decemberben kicsit javult a helyzet, az ünnepek miatt jobb volt az átvételi ár, de messze nem mondhatjuk, hogy elérkeztünk az alagút végéhez. Ráadásul azt hallom, hogy míg az energia árak hosszabb távon stabilizálódnak, addig a takarmánypiac árairól ez nem mondható el. Ha azt akarjuk, hogy magyar tojást fogyasszunk, akkor ki kell fizetni a termelőnek a jóval magasabb önköltséget is.

– Érdekes a tojásár, ugyanis egy-két évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a tojás megdrágul, és akár 60-70-80 forintot is kell majd fizetni érte…

Kétségtelen, hogy voltak ilyen hírek, de ha megnézi a piaci árakat, akkor láthatja, hogy ez az áremelkedés nem következett be: 2020 évi árakhoz képest alig emelkedtek a 2021 évi tojásárak, holott minden egyéb élelmiszernél drasztikus áremelkedés következett be. Lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy a kiskereskedelem a haszna egy részét áldozta fel ezért, de az is tény, hogy a termelők önköltségének növekedése következtében az átvételi árnak a jellemző 24-26 forintról jóval 30 forint fölé kellett volna emelkednie. S ehhez még tegyük hozzá a szortírozás, csomagolás, csomagolóanyag költségét. Ha pedig ennyiért vennék át a tojás darabját, akkor a boltokban is más árakkal szembesülne a vásárló. S friss hírként máris jelezték a termelők, hogy a takarmányárak januárban újra emelték az önköltséget.

tojáságazat - baromfi - tyúk - agrár24.hu

– Mennyi az export, és az import?

Ez jó kérdés. Éppen a KSH adatait néztem, és érdekes volt számomra, hogy évről évre nő a termelés és a fogyasztás, miközben az önellátottsági szintünk nem változik. Maradtunk a 80-85 százalékon. Ezt azonban jó iránynak tartom, mivel nagy az uniós piaci nyomás a hazai termelőkön is.

Keveset exportálunk a környező országokba, míg a 15 százalékos import mennyiségből a legtöbb Lengyelországból érkezik. Az import legnagyobb hátránya, hogy a túltermelésből és az exportból visszamaradt terméket hozzák ide azért, hogy mindegy milyen áron, de eladják. Ennek pedig az a következménye, hogy az ára jelentősen alacsonyabb a normál árnál.

– Lépést tud-e tartani az ágazat a hazai igények kielégítésével?

Magyarországon jelenleg 446 tojástermelő telep működik, 54-55 százalékuk ketreces, 38-39 százalékuk alternatív, 6,1 százalék szabad tartásos, és 0,4 százalékuk bio tartástechnológiával. Tyúkférőhelyekre vetítve a tartástechnológiát azonban már teljesen más arányokat láthatunk. A 6,1 millió tyúkférőhely 83 százalékát bővített ketreces technológiával, míg 15-16 százalékát valamilyen alternatív (mélyalom, madárház, szabadtartás, biotartás) technológiával alakították ki. Vagyis, a nem ketreces tartást választók jóval alacsonyabb tyúkférőhellyel, és jóval kisebb üzemmérettel rendelkeznek, ami a költség-jövedelem adatokban vissza is köszön.

Az automa­tizáció leginkább a ketreces tartásnál figyelhető meg, a digita­lizációra azonban még kevesebb példa akad. A kisebb üzemek eladósodottsági szintje magas, ami azt vetíti előre, hogy nehezebb piaci környezetben akár tömegével mehetnek csődbe ezek az üzemek. Igaz, az egyes üzemek között óriási eltérések vannak az önköltség tekintetében, így a jövedelmezőségben is. Nagy a szóródás az üzemek tekintetében az egy tojás előállításának önköltsége között is.. Látni kell, hogy legolcsóbban a ketreces tartásban lehet termelni, ennek csak az egyik oka az üzemméret. Sokkal inkább az határozza meg, hogy a ketreces tartásban a legkevesebb a takarmány felhasználás, a takarmánypazarlás.

tojáságazat - baromfi - tyúk - agrár24.hu

– Hol tartunk a tojás fogyasztásban?

Az egy főre jutó éves tojásfogyasztás jelenleg 243 darab. Az utóbbi 6-7 évben folyamatosan emelkedik az elfogyasztott tojás mennyisége, 2018-ban 238 tojásnál tartottunk, de a magyar piacban benne van, hogy egy átlagos fogyasztó évente akár 270-280 tojást is elfogyasszon. 1989-ben, a csúcsévben még jóval 300 fölött járt ez az adat, pontosan 389 darab volt fejenként.

A statisztikákból jól látható, hogy a három évtized alatt a hazai fogyasztás egyharmada eltűnt. Ezt azóta sem sikerült visszaszerezni. Ahhoz, hogy a vásárlói kedv növekedjék, olyan komplex fejlesztési, beavatkozási, támogatási rendszerre van szükség, ami együttesen, egymást erősítve próbálja az ágazat gondjait kezelni.

Ezek között ki kell találni egy hatékonyabb marketinget, hogyan lehet fokozni a hazai tojáshoz való hűséget, választ kell adni arra, hogyan lehetne a technológiai megújulást végig vinni, és jövőképet kellene kínálni a termelőknek.

– Úgy tűnik, hogy a jövőképet már felkínálta az Európai Parlament azzal, hogy elfogadták „end of the cage age” civil kezdeményezést.

Az Európai Parlament 2021. június elején civil nyomásnak engedve bocsátotta szavazásra a ketreces tojástermelés betiltásának kérdését. A képviselők 558 szavazattal 37 ellenében, 85 tartózkodás mellett megszavazták a nem kötelező érvényű határozatot. A „Vessünk véget a ketrecek korának” európai polgári kezdeményezés 1,4 millió aláírást gyűjtött össze a tartásmód fokozatos kivezetése érdekében.

A ketrecek használatának tilalmát 2027-től képzelik el az EP képviselők. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról. Mivel a ketrecek használatának megszüntetése szükségessé teszi a jelenlegi gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, az Európai Bizottság egy 2022 vége előtt elkészíteni tervezett hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a meghozható intézkedések társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, valamint az állatjólét szempontjából jelentkező előnyöket. Ezzel összefüggésben legkésőbb 2022 elejéig nyilvános konzultációt indított. A bizottság értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a 2027-től hatályba lépő jogszabály javaslatának kidolgozása.

– Hogyan fogadja a szakma ezt az uniós döntést?

Több dolog is érthetetlen számunkra. Egyrészt az, hogy az aláírásgyűjtők semmiféle hatástanulmányt nem készítettek, csupán leginkább érzelmi alapokon, mintsem állatjóléti szempontok alapján jelentették ki, hogy legyen vége a ketreces tartásnak. Másrészt a ketreces tartás a tojástermelés leghatékonyabb technológiája. Talán még emlékszünk arra, hogy tíz évvel ezelőtt – szintén uniós nyomásra – az egész ketreces tartást megreformálták azzal, hogy a tyúkok számára nagyobb életteret kellett biztosítani, és le kellett cserélni a régi ketreceket. Ez igen nagy anyagi terhet rótt, különösen a kistermelőkre, ezért is maradtak el az elmúlt években a nagyobb fejlesztések. Ehhez kapcsolódóan azt is hozzátenném, hogy ez a tartástechnológia a legolcsóbb, a leghigiénikusabb, a legegészségesebb, s ez jár a legkisebb ökológiai lábnyommal, vagyis itt a legkisebb az ammónia, széndioxin, metán kibocsátás is. A tyúktrágya feldolgozásával pedig megvalósul az körforgásos termelés, hogy a trágyával javítani lehet a talajt, ahol a takarmányt megtermelik.

Az uniós folyamatok teljesen ellentétes módon zajlanak. Az EU-ban jelenleg 48 százalék a ketreces tartás, amit politikai nyomásra szép lassan fel akarnak számolni, s úgy látom, hogy vajmi kevés esélye van annak, hogy ez az irány megálljon vagy visszaforduljon A politikai döntésekkel nem tudunk mit kezdeni, a szakma természetesen harcol ellene. Több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy az Európai Unió az új Közös Agrár Politikájával megnyomorítja a mezőgazdaságot, az állattartást, mert olyan követelményeket fogalmaztak meg, amelyekkel a termelés hatékonysága, jövedelmezősége, mennyiségi szintje jelentősen csökkenni fog. Így pedig, drágulni fog az élelmiszer, köztük a tojás is.

– Várhatók-e további szakmai lépések az EU-ban?

Tudtommal igen. A Copa-Cogeca felvállalta két tanulmány elkészítését – ezt munkát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pénzügyileg is támogatja – mégpedig két szektorban: tojótyúk tartásban, és a sertéságazatban. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy mennyire van létjogosultsága a ketreces tartásnak, és mit jelent az átállás. Persze, mindezt szakmai alapon fogják megfogalmazni.

– Végezetül: milyen évet zárt a tojáságazat?

Termelés szempontjából nehéz évet tudhatunk magunk mögött, kevesebb volt a telepítés, és a jövedelmezőség sem az elvárt szinten teljesült. Az állatjóléti támogatással kapcsolatban friss hír, hogy az Agrárminisztérium a takarmányár robbanásra tekintettel a 2021 évben 2,4 milliárd forint többletforrást biztosított a baromfi ágazat számára, így idén 12 milliárd forint helyett összesen 14,4 milliárd forint állatjóléti támogatást fizetnek ki a baromfitartóknak. Csúszik azonban a szalmonella mentesítésre adható támogatás kifizetése egy uniós rendelet hiánya miatt, így a termelőknek kell ezt a költséget is megelőlegezniük. És már beszéltünk az önköltségek drasztikus növekedéséről, s az alacsony átvételi árakról. Szóval a 2021 év nem tartozott a sikeresek közé.

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív

Cikk megosztása: