Dr. Németh István MA-HAL elnök évértékelője

Mozgalmas és tevékeny év után újabb nehéz, kihívásokkal teli évnek nézünk elébe – méltó módon fogadjuk a szakma kihívásait

A magyar halászat közepes eredménnyel zárta az elmúlt évet, ami a szakmaközi szervezet munkájáról nem mondható el, kezdte a beszélgetést az elnök.

A közepes eredmény a tógazdaságok termelési eredményére mondható, mivel a már jól ismert agrometeorológiai nehézségek, a csapadékhiány, az aszály, a kora tavaszi hideg, és a nyári nagy meleg nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A rejtélyes ponty darabszám kiesés sem kedvezett az eredményességnek, de ezzel együtt biztosított volt a hazai fogyasztók egész évi halellátása. Ez annak is köszönhető, hogy

A fogyasztók drágábban jutottak ugyan a haltermékekhez, de a kisebb áremelkedés azért következett be, mert a termelés input anyagai jelentősen megdrágultak, így a haltermelők kénytelenek voltak az áremelkedés egy kis hányadát a tóparti árakban érvényesíteni. Ezt a drágulást egyébként a legnagyobb belpiaci vevő, a MOHOSZ is elismerte, és sikerült velük is magasabb árban megállapodni.

Dr. Németh István, a MA-HAL elnöke a halfogyasztást ösztönző beszédén

A szakmaközi szervezet elnöksége, ügyvezetése a tőle elvárható precizitással, lendülettel végezte a munkáját, fogalmazott Németh István. Tavaly júniusban, a Rétimajorban lezajlott tisztújító közgyűlés, amelyen megerősítették a régi elnökséget, mely jelezte, hogy a tagság elégedett a vezetés munkájával.

A tisztújító közgyűlésen a tagság meghatározó része voksolt a régi elnökség mellett annak érdekében, hogy a korábbi elnök, elnökségi tagok folytathassák a megkezdett munkát. Az érdekképviseleti feladatok ugyanis nem meghatározott időre szólnak, a megvalósításuk gyakran cikluson átívelő időszakot vesznek igénybe. S ezekből a feladatokból van a legtöbb, lásd az élőhal, és az elsődlegesen feldolgozott haltermékek áfacsökkentése, a vízdíjak mérséklése stb. Ebben az új, négyéves ciklusban a legnagyobb kihívást az jelenti az érdekképviseleti munkában, hogy vajon sikerül-e az ökológiai szolgáltatások költségeihez „kiharcolni” a kompenzációt?

Új animációs kisfilmet készítettek a HalPéntek kampányhoz, nyári receptfüzetet adtak ki, s két hónapon keresztül (június-júliusban) zajlott a Halpéntek média kampány rádión, és online csatornán keresztül. A szakmaközi szervezet számos szakmai kiállításon vett részt, amelyeken sikeresen mutatták be a magyar haltermelés értékeiről szóló kisfilmet. A kiállításokon igen nagy volt az érdeklődés, több tízezer emberhez jutottak el az ágazat üzenetei, és a receptfüzetek is.

Több szakmai konferencián több tucat aktuális szakmai előadás hangzott el (HAKI Napok, Kaposvár, MATE-AKI), amelyekre a tagság nagy része is kíváncsi volt, és a jelenlétével tisztelte meg a szervezőket, előadókat. Tavaly év végére is maradt bőségesen tennivaló, hiszen folytatták a Halpéntek média kampányt novemberben, decemberben, megszervezték a víziállat-egészségügyi tanfolyamot, új halas recepttel bővült a www.halpentek.hu oldal. A fogyasztók bővebb tájékoztatást kaptak a www.magyarhal.hu oldalon a karácsonyi halárusító pontokról.

A halfogyasztást ösztönző kampány keretében Nagy István agrárminiszter, Ondré Péter AMC ügyvezető mellett Németh István is arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy bátran vegyék a jó minőségű, hazai termelésű halat, mert elegendő nagy kínálat állt rendelkezésre. December közepére elkészült a szakmaközi szervezet 2020. évéről szóló Éves jelentése, amelyet az Agrár Közgazdasági Intézet (AKI) állított össze.

Miután tartósan kell felkészülni a klímaváltozás okozta problémák megoldására, ezért az elnök külön kitért arra, hogy milyen kitörési pontok fogalmazhatók meg a haltermelők számára. Több előre lépési lehetőség áll rendelkezésre, fogalmazott Németh István. Ilyen lehet a technológia gépesítési mértékének a növelése, mivel egyre nehezebb, de leginkább nem lehet a halászatba segéd munkaerőt találni, embereket toborozni az időszakos munkavégzéshez. A lehalászás, a gépi halkiemelés már géppel is megoldható, és minél kevesebb élőmunka felhasználással kell a feladatokat elvégezni. Ezt indokolja az is, hogy bár a munkabérek jelentősen megnövekedtek, január elsejétől a minimálbér 200 ezer, a bérminimum 260 ezer forint, de mégsem jön elegendő munkaerő az ágazatba.

És az üzemanyag árak is felfelé kúsztak, a gázolaj ára literenként száz forinttal emelkedett, ezzel a szállítási költségek is jelentősen megdrágultak. Az input költségek növekedését csak kis mértékben lehet az árakban elfogadtatni. A fogyasztóknak is el kell ismerniük, hogy a magyar hal ár-érték aránya elfogadható, hiszen a piaci ponty előállítása három évet vesz igénybe, ugyanakkor nélkülözhetetlen fehérje forrás, mivel olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyekkel az egészségünket védhetjük. A halhús pozitív élettani hatásait már sokan jól ismerik.

A tagság nagy része erről a lobbi munkáról keveset tud, ami nem jelenti azt, hogy ne volna kellően informált az aktuális helyzetről. Az ügyvezetés napi szinten küldi a fontos információkat a tagoknak, így minden érintett kellően tájékozódhat az eseményekről. Az elnök hozzátette, hogy tavaly ugyan nem jutott annyi pénzügyi támogatás az ágazati szereplőknek, mint 2020-ban, amikor munkahelymegtartó támogatásban részesültek a gazdaságok, és intervenciós halfelvásárlás történt, de a MA-HAL érdekvédelmi munkájáról tavaly sem kaptak kevesebb információt, mint az előző években. Egyébként a taglétszám növekedése jelzi, hogy a szakmaközi szervezet ágazati szinten 90 százalékban tömöríti az ágazati szereplőket.

Németh István külön szólt arról, hogy

Közösen írtak leveleket több probléma orvoslása érdekében, többek között a MAHOP Plusz forrásainak a felosztásáról. Igen hasznosak a MOHOSZ-szal közösen végzett ár egyeztetések, az új halfajok termelésbe vonásának a tervezése, a természetes vizek haltelepítésének egyeztetése.

Az idei, új évi tervek között szerepel, hogy a MAHOP Plusz pályázatoknál kisebb legyen a bürokrácia, a haltermelők könnyebben férhessenek a támogatásokhoz. Az ökológiai kompenzációs támogatás megszerzéséről továbbra sem mondanak le, mert az a cél, hogy a nehéz közgazdasági környezet ellenére talpon maradjanak a tógazdaságok, ne következzenek be csődhelyzetek, ehhez azonban a politikai döntéshozók segítségére is szükségük van. Összefogásra van szükség minden téren, így a marketing tevékenységben is, amit folytatni kell a halfogyasztás növelése érdekében. Az ágazatnak el kell mozdulnia a 3-4 százalékos jövedelmezőségi szintről, legalább 6-7 százalékra, mert e nélkül nem tudja az ágazat maximálisan kihasználni az új támogatási ciklusban rendelkezésre álló forrásokat. A brüsszeli forrásokhoz nemzeti társfinanszírozás is szükséges a talpon maradáshoz, mondta végezetül Németh István.

Az intenzív haltermelésben az afrikai harcsát tenyésztik

A ponty a legfontosabb halfaj

Forrás: www.magyarhal.hu/Halászati Lapok

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív

✽ ✽ ✽

A MA-HAL tevékenységei

A MA-HAL már 2020-ban letette azt a javaslatcsomagot a döntéshozók asztalára, amelyben a MAHOP Plusz legfontosabb céljait fogalmazták meg, s azt, hogy a következő ciklusban miképpen használható fel hatékonyan a rendelkezésre álló 18 milliárd forint. Több egyeztetés ugyan már lezajlott tavaly október óta, de lényeges előrelépés nem történt. A MAHOP Plusz forrásainak felosztásáról még nincs döntés. A szakmaközi szervezet fontos javaslata, hogy a jelenlegi 50 százalékos támogatási intenzitás 60 százalékra emelkedjen.

Mind az elnökség, mind Sziráki Bence ügyvezető igazgató is nehezményezte, hogy a kormány rendkívüli, hét évre szóló, nemzeti forrásból történő vidékfejlesztési támogatásból a halászati ágazat kimaradt. A MA-HAL vezetése azon dolgozik, hogy a halászat is megkapja azt a tagállami hozzájárulás növekményt, amit a mezőgazdaság többi ágazata. Ennek keretében elsősorban területalapú kompenzációs támogatásról van szó, hiszen minden szántóföldi növénytermesztő ágazat részesül területalapú támogatásban. S nem ördögtől való a gondolat, mert több uniós tagországban a tógazdasági haltermelők részesülnek ilyen támogatásban.

Azok a halgazdaságok, amelyek kénytelenek elviselni a madárkárokat, és fenntartják a biodiverzitást, nem kapnak semmit az ökoszisztéma szolgáltatásokért. A szakmaközi szervezet javaslata szerint hektáronként 80 ezer forintnyi támogatás szükséges ahhoz, hogy az ágazat talpon maradjon. A hét éves ciklus során 8-15 milliárd forintba kerülne ez a támogatás. A halászati ágazat a magyar mezőgazdaság szerves része, és a termelés jelentőségén túlmutat az az ökológiai szolgáltatási háttér, amit a tógazdaságok biztosítanak a környezetüknek. A védett természeti értékek megőrzésére, a védett állatfajok táplálékkal való ellátására, a mikroklíma javítására fordított költségeket teljes mértékben a termelők fizetik. Ezen túlmenően komoly vízgazdálkodási jelentősége is van a tavaknak, hiszen sok helyen tógazdaságból öntöznek.

Ha a magyar kormány nem segíti meg az ágazatot, akkor az európai piacon – ahol már működik az ökoszisztéma szolgáltatások elismerésének támogatása más édesvízi haltermelő országokban – nem képes versenyképesen megmaradni, aminek következtében valószínűleg több haltermelő felhagy a tevékenységével. Azon dolgoznak együtt az Agrárminisztériummal, hogy a MAHOP Plusz beruházási célú felhívásai minél hamarabb elérhetők legyek a haltermelők részére, amelyek a remények szerint gyorsabb átfutásúak lesznek, és kevesebb adminisztrációval járnak.

Agrár24.hu