Dr. Szűcs István: Új „AGRÁROS” szakok indulnak a Debreceni Egyetemen

– Intézetigazgató úr, miért van szükség az új szakokra? Jelenleg tényleg nem futnak ilyen képzések, hiszen én is gyakran hallom, hogy valamelyik cég agrárközgazdászokat és agrárinformatikusokat keres?

Hiánypótló az Agrárközgazdász mesterszak (MSc) és az Agrár- és üzleti digitalizáció alapszak (BSc), amelyeket nappali és levelező tagozaton egyaránt indítunk. Hiánypótló egyrészt azért, mert a hazai agráriumnak folyamatosan szüksége van ilyen végzettséggel, illetve szaktudással rendelkező munkatársakra és azért, mert napjainkban a szükséglet meghaladja a kínálatot. Másrészt azért, mert jelenleg nem folyik ilyen képzés egyik hazai egyetemen sem.

Ezek az új szakok mind a fejlett, mind a közepesen fejlett világban egyaránt elterjedtek, azaz minden nagyobb, az agrárfelsőoktatással és/vagy gazdaságtudományokkal foglalkozó egyetemen megtalálhatóak (Wageningen University, Iowa State University; University of Hohenheim, University of Ghent stb.). Ráadásul, ez szakterület a ráépülő doktori (PhD) képzésekben, mint önálló doktori program is igen elterjedt.

Debreceni Egyetem

– Ahhoz, hogy a szakokat meghirdessék, akkreditációra és engedélyekre van szükség. Gondolom, ez már a birtokukban van…

Természetesen már túljutottunk az akkreditáción és megkaptuk az összes szükséges jóváhagyást. Az Agrárközgazdász mesterszakot jelenleg egyedülálló módon csak a Debreceni Egyetem indítja, mivel csak mi rendelkezünk a szükséges szakindítási engedéllyel. Mindkét szaknak a Debreceni Egyetem a szakalapítója, így a sikeres szaklétesítést követően nyújtottuk be a szakindítási kérelmünket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB). A MAB támogató véleményét követően az Oktatási Hivatal (OH) nyilvántartásba vette és engedélyezte a szakok indítását.

Az Agrárközgazdász mesterszak létrehozását és mielőbbi elindítását a Magyar Tudományos Akadémia Agrárközgazdasági Bizottsága (MTA AKB), míg az Agrár- és üzleti digitalizáció alapszakot a Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ) mint érintett szakmai szervezet kiemelten támogatta. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy a két szervezet támogatásáért kifejezzem a „szakma” és a Debreceni Egyetem köszönetét. A két új szak indítása azért is fontos, mert egyben ezen múlik az agrárközgazdász és az agrárinformatikus szakma gyakorlati és tudományos jövője is. Ha nincs felsőfokú képzés ezeken a területeken, akkor nem lesznek doktoranduszhallgatók sem, és akkor ez hosszabb távon a két tudományterület teljes ellehetetlenüléséhez vezet.

– Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara ezen szakok oktatását illetően?

A szóban forgó szakok tantervében szereplő szakspecifikus tantárgyak többségére igaz, hogy azok oktatásának több évtizedes hagyománya van a Debreceni Egyetemen, mivel a korábbi Gazdasági agrármérnök és az Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki képzések során naprakészen műveltük ezeket a diszciplínákat. A nem szakspecifikus tantárgyak oktatása (pl. pénzügy, számvitel, vállalatgazdaságtan, informatika) viszont most is napi gyakorlat az intézményben.

Az eddigi visszajelzések szerint mind az Agrárközgazdász mesterszak, mind az Agrár- és üzleti digitalizáció alapszak az elődszakoktól korszerűbb, és a jelenkor igényeinek megfelelő – a gyakorlati szférával egyeztetett –, képzési struktúrával rendelkezik.

Debreceni Egyetem hallgatók

– Indul a 4 féléves mesterszak. Itt milyen tudásra tehetnek szert a hallgatók és milyen tantárgyakat fognak tanulni a szakon belül?

A 4 féléves Agrárközgazdász mesterképzés számos általános gazdaságtudományi ismeretre, illetve tantárgyra épül, úgy, mint például közgazdaságtan; világgazdasági és integrációs folyamatok; környezetgazdaságtan; gazdasági és agrárjog; gazdaságpolitika; ökonometria és gazdaságstatisztika. Az üzleti és alkalmazott gazdaságtani ismeretek körét a vállalatgazdaságtan; vezetői gazdaságtan; vállalati pénzügyek; vezetői számvitel; gazdaságelemzés; kontrolling; agrármarketing; projekt- és innovációmenedzsment; emberi erőforrás menedzsment és stratégiai menedzsment területek fedik le.

A differenciált szakmai ismeretek közé tartozik például az agrár- és vidékgazdaságtan; köz- és szakigazgatási ismertek; mezőgazdasági és kertészeti ágazatok gazdaságtana; agrárgazdasági vállalkozások tervezése és elemzése; agrárkereskedelmi ismeretek; agrárinformációs rendszerek; ellátásilánc-menedzsment; fenntartható állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti technológiák; minőségbiztosítási ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

– Szóljunk a 7 féléves alapszakról is… Annál is inkább, mert a digitalizáció terjedése rohamléptekkel halad a mezőgazdaságban. Lásd, precíziós gazdálkodás.

Az Agrár- és üzleti digitalizáció alapszakos hallgatók a 7 féléves képzés során olyan elméleti és gyakorlati jellegű ismereteket szereznek, melyek alapján többek között képesek lesznek az ágazati sajátosságok figyelembevételével az agrár-digitalizációs és IoT eszközöket működtetni és bizonyos elemzési és fejlesztési feladatokat megoldani.

A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy melyek azok a főbb ismeretek, illetve tantárgyak amiket tanulni fognak a hallgatók: idegen nyelv; matematika, statisztika és informatika; közgazdaságtan; agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek; növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, élelmiszerlánc-biztonsági alapismeretek; mezőgazdasági műszaki alapismeretek; agrár- és gazdasági jogi ismeretek; üzleti tervezés; üzleti logisztika menedzsment; ágazati gazdaságtan; agrárinformatikai ismeretek, adatfeldolgozás és vizualizáció; agrár adatbázisrendszerek; agrármenedzsment rendszerek; mezőgazdasági telepirányítási rendszerek; integrált vállalatirányítási rendszerek; okos (smart) mezőgazdaság; precíziós mezőgazdaság; környezeti monitoring informatikai háttere valamint térinformatika és távérzékelés.

Mindkét szak részletes leírása megtalálható a GTK honlapján (https://econ.unideb.hu/hu/node/44) és a Felvi.hu-n (https://www.felvi.hu/). Utóbbi egyben a jelentkezés hivatalos felülete is. Ide kell feltölteni február 15-ig a jelentkezési lapot és a szükséges dokumentumokat.

– Úgy hirdetik a szakokat, hogy életre szólóan kell tanulnunk ahhoz, hogy helyt álljunk a szakmánkban. Milyen formákban fognak indulni ezek a szakok?

Az élethosszig tartó tanulás koncepciója szerint a képzéseinket nemcsak graduális, hanem posztgraduális, azaz levelező formában is ajánljuk a gyakorlatban, illetve az élelmiszergazdaságban dolgozók számára. A levelező képzést úgy szervezzük, hogy a leendő hallgatóinknak beilleszthető legyen a heti rutinjukba, az a legkevésbé ütközzön a napi munkájukkal, ezért a képzés mindig péntek délután és szombat délelőtt Az Agrárközgazdász szakon tanulóknak hosszabb távon lehetőségük lesz duális képzés keretein belül is megszerezni a diplomát.

– Pontosan mi indokolja ezeknek a szakoknak az indítását?

A szakok létét az is indokolja, hogy az élelmiszergazdaságot, a mezőgazdasági termelést nem ismerő ún. „általános közgazdász, illetve informatikus”, aki nem ismeri az alapvető termelési folyamatokat és körülményeket, nem, vagy csak korlátozottan alkalmas a napi szinten jelentkező üzemgazdászi és agrárinformatikai feladatok ellátására.

Mindkét szakot mára az agrárium, illetve a hazai élelmiszergazdaság egésze tudja értelmezni, azon túlmenően, hogy határozott igény mutatkozik az ilyen végzettséggel rendelkező, gyakorlatias közgazdasági, illetve informatikai és technológiai tudással egyaránt „felvértezett” szakemberek iránt. Mindezt alátámasztja az is, hogy rendszeresen jelennek meg olyan álláshirdetések, illetve szembesülünk olyan megkeresésekkel, ahol gyakorlatias tudással rendelkező agrárközgazdászokat és agrárinformatikusokat keresnek. Saját felmérésünk alapján kijelenthetjük, hogy nem csak a vállalati szféra, hanem az egyetemi hallgatók és a szüleik is azonosítani tudják az érintett szakok tartalmát és kifejezték annak szükségességét.

– Szerintem jó időben, és még időben hirdetik meg az új szakokat, mivel az agrárágazat egésze, a gazdatársadalom komoly kihívásokkal néz szembe az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbe lépését követően.

A mezőgazdaság nagy átalakulás előtt áll, amely folyamat már megkezdődött. Az ágazatban erősödik a termelési tényezők koncentrációja és ezezekkel egyidejűleg egyre fontosabbá válik az ökológiai lábnyomok kérdése is.

Általános tendencia, hogy az árutermelő gazdaságokban a termelési méretek folyamatosan nőnek és az is, hogy a magasabb technológiai szintű, képzettebb munkaerőt igénylő területeket (pl. precíziós termeléstechnológiák és a digitalizáció alkalmazása, stb.) is magában foglaló ágazatok tudnak csak jelentős gazdasági fejlődést felmutatni. Ahogy a mezőgazdasági célokra alkalmas földterület és a víz egyre szűkösebb erőforrássá válik, a mezőgazdasági termékek iránti növekvő kereslet csak a termelés, a feldolgozás, valamint az elosztás gazdasági hatékonyságának növelése révén elégíthető ki.

Napjaink agrárvilágában a gazdasági hatékonyság és versenyképesség, valamint a digitalizáció a fejlesztési stratégiák sarokköve, ezért az agráriumban a fenntartható fejlődés elképzelhetetlen a képzett agrárközgazdászok és agrárinformatikusok aktív és felelősségteljes közreműködése nélkül.

– Aki diplomát szerez, ezeken a szakokon, hol tud majd elhelyezkedni?

A végzettek elsődleges felvevő piacát a hazai közép- és nagyméretű gazdaságok adják, melyek jellemzően a vidéki térségekben működnek, így az itt végzettek a vidéki értelmiség körét fogják bővíteni. Ide kapcsolódik, hogy a karon folyik alap- és mesterszakon a Vidékfejlesztési agrármérnök képzés is, mely szintén sikeres gazdasági jellegű képzéseink közé tartozik. Tapasztalataink szerint a vidéki térségekben található települési önkormányzatoknál, illetve azok agrár érintettségű vállalkozásaiban, illetve a mezőgazdasági jellegű közmunka koordinációjában számos végzett vidékfejlesztési agrármérnök dolgozik.

Röviden összegezve az elmondottakat, amíg hazánkban mezőgazdasági és/vagy élelmiszer-feldolgozásban érdekelt vállalkozások léteznek és működnek, addig agrárinformatikusokra és agrárközgazdászokra mindig szükség lesz. Márpedig hazánk a mezőgazdaság fejlesztése mellett jelentős mértékben elkötelezett ország.

Debreceni Egyetem

Címlapfotón: Dr. Szűcs István intézetigazgató docens

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív