Agrárgazdasági Hírportál

Agrárdiplomácia

Dr. Vajda László interjú – az agrárdiplomata képzés fejlesztésén dolgoznak

Tavaly szeptemberben beszélgettünk Dr. Vajda László agrárdiplomatával, aki tíz év óta a Károli Gáspár Egyetem gazdaságdiplomáciai szakirányú képzésén agrárdiplomáciáról tart órákat. Mivel 2021-ben a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemen (MATE) is beindult az agrárdiplomácia oktatás, így már arról számolhattunk be, hogy miképpen zárult az első szemeszter.

Közzétéve:

Dr. Vajda László a FAO Európai Regionális Konferencián, Ciprus, 2002 május
Cikk megosztása:

– Tanár úr, hogy állnak a képzési ügyek?

Mondhatom, hogy jól. A MATE-n belül működik egy Nemzetközi Kapcsolatok Központja, amely gazdája az agrárdiplomáciai oktatásnak. Az előző tanév második félévben már indult az agrárdiplomácia tantárgy, amit ebben a félévben is meghirdettek. Három kredit pontot kapnak az eredményesen végzett hallgatók a háromszor háromórás előadások meghallgatása, és a vizsga megtétele után. Ahogy mondani szokás, a tantárgy nevében a jele, vagyis kifejezetten agrárdiplomáciai témakörökről van szó, amely tantárgy iránti érdeklődés nem mondható gyengének. Hallgatók jelentkeztek Budapestről, Kaposvárról, Gyöngyösről, összesen húszan.

Az előző félévben csaknem 25-en hallgatták az előadásokat, és tettek sikeresen vizsgát. Egyébként három szervezet, a MATE, az Agrárminisztérium, és a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tagozata kezdeményezte a tantárgy létrejöttét. A tagozat elnöke Zöldréti Attila, míg a társelnöki posztot én töltöm be.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Budai Campus

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Budai Campus

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Gyöngyösi Károly Róbert Campus

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Gyöngyösi Károly Róbert Campus

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Kaposvári Campus

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Kaposvári Campus

– Szükség volt-e a tananyag változtatására?

Bővítettük a tananyagot. Egyrészt a félév nemzetközi eseményeihez is kapcsolódtunk, másrészt ebben a félévben sikerült elérni, hogy az egyik nap programjában nem csak az Agrárminisztérium két főosztályvezetője Dr Barad Andrea, az EU és FAO Ügyek Főosztályának vezetője, és Király Péter, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a vezetője adott tájékoztatást, hanem két mezőgazdasági attasé is bekapcsolódott az előadásokba.

Brüsszelből Benkő Péter, a Mezőgazdasági és Környezetügyi Csoport vezetője beszélt az aktuális feladatokról, míg a londoni attasé, Magyar Enikő szintén első kézből adott tájékoztatást arról, hogy milyen feladatokat kell elvégezniük. Abba is beavatták a hallgatókat, hogyan készülnek fel egy-egy tárgyalásra, milyen tájékozódásra, kapcsolatrendszerre van szükség ahhoz, hogy eredményesen végezzék munkájukat.

Dr. Vajda László - A Club de Bruxelles elõadójaként, Brüsszel 1990

Dr. Vajda László – A Club de Bruxelles elõadójaként, Brüsszel, 1990

– Mindkét terület nagyon fontos a magyar agrárdiplomáciának. Brüsszel az új Közös Agrárpolitika miatt rendkívül fontos, míg Nagy Britannia a Brexit utáni helyzet kapcsán.

Valóban kiemelt diplomáciai feladatokat kell mindkét területen megoldani, s ezekről az előadók is beszéltek. Brüsszelben, tavaly június 21.-én megszületett a megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az új Közös Agrárpolitika fő tartalmáról. Ezt a néhány oldalas dokumentumot a szakzsargon politikai megállapodásnak nevezi, majd ezt követően az Európai Bizottság kidolgozta a részletes szabályozást. Három jogszabály született, így a horizontális szabályozás, a piacok működéséről szóló jogszabály, valamint a tagállamok nemzeti stratégiai terv elkészítésének a jogszabálya.

Az Európai Parlament plenáris ülése novemberben szavazta meg a jogszabályok elfogadását, míg a Európai Tanácsa december elején fogadta el ezeket a javaslatokat, így azok hivatalosan is megjelentek. A jogszabályok szövegeinek véglegesítését több hónapos egyeztetés előzte meg, s az úgynevezett trilógus (Európai Parlament, Európai Tanácsa, és Európai Bizottság) tárgyalások eredményeként születtek meg. Hónapokon keresztül, szinte naponta folytak az egyeztetések, a tárgyalások.

A nemzeti stratégiai terv lesz az a dokumentum, ami a Közös Agrárpolitika jogszabályait átülteti nemzeti keretek közé, a közös jogszabályok adta mozgástéren belül. Fontos hangsúlyozni, hogy a KAP közös jogszabályok egyformán érvényesek minden tagállamra. A közös jogszabályok határozzák meg a tagállami mozgásteret éppen azért, hogy mindegyik tagállam, Svédországtól, Portugálián, Ausztrián keresztül a közép-európai országokig alkalmazni tudja a földrajzi, mezőgazdasági viszonyaihoz igazítva a közös jogszabályokat. Ezért kell minden tagállamnak stratégiai tervet kidolgozni, amiben a saját országára vonatkozó részletes szabályozást rögzíti. A nemzeti stratégiában azt kell megjeleníteni, hogy milyen fejlesztési, támogatáspolitikai irányvonalat szeretnénk megvalósítani, mégpedig a rendelkezésre álló, a tagállamnak adott összegekből. Magyarországra egy jogszabály van érvényben a területi adottságokat illetően, és már a nekünk szánt összegeket is ismerjük mind az I.-es, mind a II. pillért illetően.

– Mit érdemes ezekről az eseményekről oktatni? Hogyan kell egy diplomatának ezekre a tárgyalásokra felkészülnie?

A diplomatának ismernie kell a gazdasági és jogi hátteret. Az órákon az előadók rámutatnak, hogy melyek a KAP szabályai, melyek azok a fő célkitűzések, amelyek már a Római Szerződésben is benne voltak? Fontos tudni, hogyan érvényesült a KAP a lezárult időszakában? Hogyan működik a KAP döntéshozatali mechanizmusa, hogyan lehet a nemzeti érdekeket érvényesíteni? Az attasék arról is beszéltek, hogyan történt a 2023-2027-re szóló KAP kidolgozása, milyen lépésekből állnak ezek a folyamatok. És természetesen a jogi, szárazabb tudnivalókat a személyes tapasztalataikkal is kiegészítették.

Ezekkel az előadásokkal olyan tudással vértezzük fel a hallgatókat, hogy amikor ők kerülnek olyan pozícióba, hogy például a KAP-pal kell foglalkozniuk, akkor tudják, hogyan gondolkozzanak erről, mik a fő pillérjei a KAP-nak, hol nézzenek a dolgok után, és hogyan tudják a napi eseményekhez igazítani az ismereteket.

– Mi hangzott el a Brexittel kapcsolatban?

Nagyon érdekes volt hallgatni Magyar Enikőt. Nagy Britannia, négy ország közössége a kilépéssel egy külső, harmadik országnak számít a mezőgazdasági kereskedelem, és agrárdiplomáciai szempontból. Sőt, egy olyan harmadik országnak, amelyik megpróbál egy saját szabályozási rendszert kialakítani, vagyis, az EU-tól eltérő szabályozást kidolgozni, hiszen azt akarták elérni, hogy ne a brüsszeli szabályozás legyen érvényben, amit Brüsszelben közösen döntenek el.

Ez fogas kérdés, hiszen minden eltérés, amit az Egyesült Királyság bevezet az uniós szabályozáshoz képest, tulajdonképpen nehezíti, bonyolultabbá teszi a kereskedelmet, és kihat az egész kapcsolatrendszerre. Nagy Britannia egy kicsit a saját levében fő olyan szempontból is, hogy a gazdasági érdeke az, hogy amennyire, és ahol csak lehet, ott tartsa meg UK szabályozásként is az Európai Uniós szabályozást, és kövesse azokat. Gondolok itt elsősorban az állat-, és növényegészségügyi, élelmiszer-biztonsági szabályozásokra, és olyan határon átnyúló szabályozásra, mint például a klímavédelem.

– Volt-e arról szó, hogy az Egyesült Királyságban az uniós támogatáspolitika helyébe lép-e nemzeti támogatáspolitika?

Ez nagyon jó kérdés, de erről nem volt szó. Magam is sokat gondolkodtam ezen a kérdésen. Nagy Britannia az agrártámogatások csökkentéséért lobbizott, sőt nem egy ciklus elején, az I.-es pillér, a közvetlen támogatások teljes megszüntetésének szükségességét hangoztatta. Engem is nagyon érdekel, hogy a saját szabályozásukat hogyan alakítják, mert már az új év támogatáspolitikáját is meg kellett hirdetniük. Nem tudom, mekkora eltérést kockáztattak meg a britek, valószínűleg nem nagyot, mert a saját gazdáik versenyképességét rontanák, élelmiszerpiacukat tennék tönkre.

Az attasé asszony annyit elmondott, hogy naponta sok új jogszabály jelenik meg, sokat kell olvasnia, hogy a tervezetekről kellően tájékozott legyen. Szoros kapcsolatot tart a brüsszeli kollégákkal is annak érdekében, hogy eredményesen koordinálják a két közösség történéseit. A magyar külkereskedelem érdekében pedig nagyon sok információt küld haza, és nagyon sok akciót szerveznek annak érdekében, hogy a magyar termékek ismertek legyenek, és továbbra is ott maradhassanak a brit közösség piacain. Nekünk is fontos, hogy ez a kereskedelmi kapcsolat megmaradjon, sőt szorosabbá váljon, hiszen a kiválásával Nagy Britannia vált a legnagyobb harmadik országgá az EU számára.

– Nem kell-e kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni a Brexit miatt?

Nem lehet, mert az Unióban a kereskedelem is közös politika, ami azt jelenti, hogy nemzetközi kereskedelmi tárgyalást csak a brüsszeli Bizottság folytathat az egész közösség nevében. De hogy miről tárgyaljon a Bizottság, azt viszont az Európai Tanács határozza meg, másrészt a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatnia kell a nemzetközi tárgyalások alakulásáról mind a Parlamentet, mind a Tanácsot. A Tanácsnak konzultációs kötelezettsége is van, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy létezik egy tanácsi munkabizottság, ahol a tagállamok kereskedelem-politikai szakemberei ülnek.

Ez a bizottság rendszeresen, akár havonta többször is ülésezik, amelyeken megvitatják a tárgyalások eredményeit, s ha szükséges az Európai Tanács ülésén is napirendre tűzik, és elemzik az adott régióval folytatott kereskedelmi tárgyalások helyzetét. Az Európai Unió és Nagy Britannia között van egy létező kereskedelmi megállapodás, ami a Brexit kapcsán született. Ezt végre kellene hajtani, de vannak zökkenők, csúszások is, elsősorban azért, mert az Egyesült Királyság adminisztrációja nem tud olyan ütemben átállni, felkészülni az új szabályozásokra, ahogy kellene. Ezért az átmeneti időszakot kell meghosszabbítani, amelyben a korábbi, uniós szabályozások vannak érvényben.

– Az elhangzottakból azt szűröm le, hogy a diplomatáknak alaposan ismerniük kell az adott ország gazdasági, jogi működését, hátterét. Az egyes országok speciális ismereteit azonban nem lehet oktatni, hiszen általános szabályok mentén kell a tananyagot is felépíteni. Jól gondolom?

Jól, hiszen nem csak az Európai Uniós ismereteket kell továbbadni, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetekről is tartunk előadást, mint a FAO, a WHO, a WTO, az ENSZ, az OECD, a V4 együttműködés. S a kétoldalú kapcsolatok kialakításának alapvető dolgairól is adunk tájékoztatást, különös hangsúllyal a mezőgazdasági és a környezetvédelmi attasék tevékenységéről. Ugyanakkor azt is hangsúlyozom, hogy kísérleti szakaszban vagyunk az oktatást, a tantárgyat illetően, hiszen a háromszor három óra kevés ahhoz, hogy teljes mellvérttel felfegyverezzük a hallgatókat. De már folynak az egyeztetések arról, hogy az oktatás bővüljön, és szakiránnyá fejlődjön, aminek keretében részletesebb nemzetközi ismereteket, tárgyalási és üzleti tudnivalókat tudunk átadni, s a legfontosabb országok gazdasági, társadalmi hátteréről is szót ejthetünk.

Dr. Vajda László - Barátságos focimeccsen a német államtitkár ellen, 1990

Dr. Vajda László – Barátságos focimeccsen a német államtitkár ellen, 1990

Mindemellett fontosnak tartom a nyelvi gyakorlást, vagyis a diplomáciában használt legfontosabb angol kifejezések oktatása, gyakorlása, sőt tapasztalataim szerint hasznos lenne a francia, a német és a spanyol szakkifejezések megtanulása is. Sokat tanulhatnak a hallgatók abból, hogy ha például egy brüsszeli ülést szimulálunk. Előre megadunk egy témát, minden hallgató képvisel egy-egy tagállamot, és a kapott szempontok alapján határozzák meg a fő célkitűzéseket, és azt, hogy mit szeretne elérni. A hallgatókkal közösen végig játsszuk a tárgyalás menetét, s a végén elemezzük, értékeljük a hallgatók egyéni teljesítményét.

– Mindezek alapján úgy gondolom, hogy mégis csak lehet szakosodni, igaz nem országokra, hanem nyelvterületekre.

Ma még korai erről beszélni, de ez is a távlati célkitűzések között szerepel.

– Elemzik-e a harmadik országokkal kötött agrárkereskedelmi egyezményeket?

Az Európai Uniónak negyven különböző kétoldalú kereskedelmi egyezménye van, de ezekről külön-külön most még nincs elég idő beszélni. De ez is szerepel a tantárgy bővítésében.

– Jól emlékszem arra az ezredfordulós időszakra, amikor Magyarország a SAPARD programhoz kapcsolódva, megkötötte a kétoldalú szerződést. Ebben az időszakban is Önnek gyakran kellett szerepelnie…

Igen, mert tagja voltam annak a csapatnak, amelyik írta a SAPARD programot, s én szerkesztettem is. Úgy alakult, hogy az akkori agrárminiszter, Torgyán József engem bízott meg, hogy a programot én adjam át Brüsszelben, és részt vegyek azon a bizottsági ülésen, amelyen a programunkat elfogadták. A program megvalósításának idején a Bizottság végig velem levelezett, mint a SAPARD program hivatalosan nem létező, de a gyakorlatban működő irányító hatóság vezetője.

– Magyarán, Ön képviselte Magyarországot. Végezetül arról kérdezem, hogy milyen közeli tervek vannak az oktatással kapcsolatban?

A terveket most dolgozzuk ki, több tananyagra, több óraszámra, több oktatóra. A következő nagy lépés az lenne, hogy ha agrárdiplomácia, illetve agrárdiplomácia és nemzetközi kapcsolatok néven egy szakirányt tudnánk indítani. A lényeg az, hogy diplomataképzés több helyen folyik itthon is. Számos európai egyetemnek van diplomataképző szakága. De agrárdiplomáciai képzés egész Európában egyetlen egyetemen, a prágai egyetemen van. Magyarországon az agrárdiplomáciát éppenhogy csak megemlítik a diplomata képzéseken. Ugyanakkor sok agrár diplomatára van szükség egyrészt az agrárágazat hazai jelentősége miatt, mivel agrár ország vagyunk, és leszünk még egy jó darabig, másrészt a kiterjedt nemzetközi agrárkapcsolatok miatt is.

A diplomata mindig az adott ország érdekeit képviseli, még ha a nemzetközi szervezeteknél túl kell haladni ezt a gondolkodást, és a nemzetközi szervezet céljainak a megvalósításáért kell dolgozni. Itt azonban olyan tapasztalatokra lehet szert tenni, amelyeket a magyar diplomáciai érdekek elérésénél is lehet hasznosítani. Minél több magyar agrárdiplomáciai szakember dolgozik nemzetközi szervezetnél, annál szélesebb tudással tudjuk a magunk érdekeit képviselni, s azt, hogy a magyar agrárdiplomáciai tevékenység sikeres legyen. Ezért is tartom fontosnak az agrárdiplomáciai oktatás kiteljesítését, no meg azért is, hogy a képzésben részesült diplomaták network-öt létrehozva, egyfajta hálózatban működjenek az élet minden területén.

Címlapfotón: Dr. Vajda László a FAO Európai Regionális Konferencián, Ciprus, 2002

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív

Cikk megosztása: