Agrárgazdasági Hírportál

Európai Unió

Dr. Vajda László: „Utunk az indulástól céljaink eléréséig”

Ki ne emlékezne arra a mozaik szóra, hogy SAPARD? Ezzel a programmal léphettünk be az Európai Uniós tagság megszerzésének „előszobájába”. A SAPARD program végrehajtásakor tapasztalhatta meg a magyar gazdatársadalom, hogyan működik az Európai Unió Közös Agrár Politikája, támogatási rendszere. Rohan az idő, mert éppen húsz éve, 2002-ben indult el a program, amelynek sikeres megvalósítása után két évvel beléptünk az Európai Unióba. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a huszadik évforduló tiszteletére emlékülést rendezett az Agrárminisztériummal közösen. Dr. Vajda Lászlóval az MKT Közgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály társelnökével beszélgettünk.

Közzétéve:

Dr. Vajda László
Cikk megosztása:

– Társelnök úr, mielőtt a Közös Agrár Politika új periódusát elemeznénk, tekintsünk vissza az időben. Hogyan kezdődött Magyarország, a magyar mezőgazdaság integrálódása a fejlett nyugati világba?

A kilencvenes években még nagy viták folytak arról, hogy a vidékfejlesztés fogalma mit is takar. Ma már persze, mindenki tudja, hogy a Közös Agrár Politika II. pillére a vidékfejlesztés nevet viseli. Az Európai Unióban azok az intézkedések, amelyek ma vidékfejlesztés néven foglaltatnak össze, sokáig különböző egyéb alapokból, úgynevezett struktúra-politikai intézkedésekként láttak egyenként napvilágot. Mindaddig, amíg az AGENDA 2000 törekvései jegyében, az ezredfordulótól kezdve az Európai Unió egységes rendeletben, jogszabályban összefoglalta a vidékfejlesztés intézkedéseit, s az óta él ez a fogalom az Unióban.

Ami Magyarországot illeti, 1996-ban fogadták el a területfejlesztésről, és a területrendezésről szóló törvényt, s ebben a jogszabályban említették először a vidékfejlesztés fogalmát, mint stratégiát, akciót, forrásokat magába foglaló intézkedést. A vidékfejlesztési feladatokat a megyei önkormányzatokra delegálták, és nem országos szinten fogták össze.

Amikor 1998-ban az első Orbán-kormány megalakult, és Torgyán József lett a mezőgazdasági miniszter, akkor a minisztériumot Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezték el, amivel tulajdonképpen a területfejlesztést illesztette be a minisztérium tevékenységi körébe. A minisztériumon belül 1998 decemberében alakult meg az első vidékfejlesztési főosztály.

– Ki volt a főosztály vezetője?

Font Erzsébet asszony. A főosztály munkatársai nagy lelkesedéssel láttak munkához, és a vidékfejlesztést teljes egészében egy alulról jövő kezdeményezésnek, decentralizált tevékenységnek gondolták. Végül Magyarországon a SAPARD (Special. Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program volt az, amelyik gondolkodásban és a gyakorlatban is meghozta a tisztulást, hiszen a SAPARD programot már teljesen az Európai Uniós vidékfejlesztési jogszabályok, programok mintájára kellett létrehozni Magyarországon. Ez azt jelentette, hogy el kellett készíteni egy programot. De ekkor (1998) még nem tudtuk, hogy mikor csatlakozunk az Unióhoz, ezért 2000-2006-ig szóló programot állítottunk össze.

A program mellett meg kellett kötni egy több éves pénzügyi megállapodást is az Európai Unióval, valamint létre kellett hozni a SAPARD Hivatalt, amelynek szintén az uniós előírások szerint kellett működnie, egy teljesen új adminisztratív eljárásokkal, mint ami korábban idehaza elfogadott volt. A legkeményebb diónak a hivatal létrehozása bizonyult, de végül is megtörtént az Állami Számvevőszék részéről a hivatal elő-akkreditációja, majd az Európai Bizottság is jóváhagyta a SAPARD Hivatal működését. Azt mondhatom tehát, hogy a SAPARD program az EU előcsatlakozási programcsomagján belül a kelet-közép-európai mezőgazdaság és a vidékfejlesztés csatlakozásra való felkészülését segítette.

A SAPARD elindulását Magyarországon négyéves tervezési és akkreditációs időszak előzte meg, amely jelentős hatással volt a magyar vidékfejlesztés gyakorlatára, intézményeire, és a vi­déki problémák általános kezelésére.

– Szóljunk az MKT és az Agrárminisztérium február 16.-án megrendezett közös emléküléséről, mivel egy egész napos program keretében nem csak a múltat idézték fel, hanem a közeli jövőről is sok szó esett.

Pontosan, mivel a konferencia címében is azt fogalmaztuk meg, hogy a vidékfejlesztés a kezdetektől a jelen időszak céljainak az eléréséig. Csaknem százan vettek részt a konferencián, s nem csak a minisztérium tisztségviselői, hanem a volt SAPARD Hivatal vezetői, munkatársai közül is sokan megjelentek, akik ma is aktívan dolgoznak az utódszervezeteknél. Több olyan gazdálkodó is felszólalt, akik a SAPARD program nyertesei voltak. Négy gazdálkodó mondta el, hogy a támogatással milyen fejlesztéseket tudtak megvalósítani, és hogyan erősítették meg, állították fejlődő pályára a vállalkozásaikat.

Érdekességként elhangzott, hogy egy olyan berendezés, amit a SAPARD program keretében vásároltak, azt ma ötszörös áron tudnák beszerezni. Ha most arra gondolunk, hogy évente 38 millió euró volt a támogatás, akkor ez nem volt kis összeg, mivel a magyar kormány is az akkori áron számított 9,5 milliárd forinthoz 3 milliárd forintot hozzátett. A program számottevő segítséget nyújtott a magyar gazdák fejlődéséhez, s ezért is emlékeznek vissza szívesen az érintett gazdák erre a vállalkozásaiknak még a kezdeti fejlesztési időszakára.

– S nem csak a gazdálkodók, hanem a mai döntéshozók is jó szívvel emlékeztek erre az időszakra, A jelenről és a jövőről felszólalók között államtitkárok, helyettes államtitkárok is tartottak színvonalas, tartalmas előadásokat.

Farkas Sándor miniszter-helyettes úr a megnyitó, tartalmas beszédében megadta az alaphangot, akit Feldman Zsolt államtitkár követett.

Farkas Sándor miniszterhelyettes nyitotta meg a rendezvényt

Farkas Sándor miniszterhelyettes nyitotta meg a rendezvényt

Hosszasan szólaltak fel Juhász Anikó és Viski József helyettes államtitkárok is. Kovács Árpád, aki ma a Költségvetési Tanács elnöke, korábban az elő-akkreditációt végző Állami Számvevő Hivatal elnökeként tartott előadást az elmúlt 20-25 év magyar és világgazdasági fejlődésről. Felkért hozzászólók között volt a Magyar Állam Kincstár elnök-helyettese, Detre Miklós, aki ma a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizetésekkel foglalkozó részleget irányítja.

Feldman Zsolt államtitkár

Feldman Zsolt államtitkár beszéde

Uzsák Katalin helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) a kormányhivatalokon belül a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó területek irányítását végzi, szintén érdemlegesen szólt hozzá. Nem utolsó sorban kell említeni Mihail Dumitru urat, aki videoüzenetet küldött Brüsszelből, s aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság helyettes vezetője. Őszintén szólva, minden felszólalás külön cikket érdemelne.

– Ön szerényen elhallgatta, hogy a SAPARD program kidolgozásában, elfogadásában oroszlánrészt vállalt, mivel az agrárminisztériumban az Európai Uniós főosztályt vezette. És Ön is, miként Zöldréti Attila úr, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály elnöke, a SAPARD Hivatal volt elnöke is felszólalt.

Ha már rákérdezett, elmondom, hogy a SAPARD program összességében siker történet volt Magyarország, azon belül a magyar gazdaság számára. A kezdeti nehézségek csak azt tükrözték, hogy az uniós tagságra való felkészülés új típusú kihívást jelent mindenki számára. S ennek a kihívásnak meg tudtunk felelni! A tíz tagjelölt ország hasonló programjával összevetve Magyarország élen végzett azért, mert nálunk folyamatos volt a program végrehajtása. Sikeres volt a program azért, mert csaknem száz százalékban felhasználtuk a teljes összeget, és azt a tervben meghatározott célokra tudtuk fordítani.

Ami a kérdésében elhangzott, való igaz, hogy a program kidolgozásáért, szerkesztéséért én voltam a felelős, és Torgyán miniszter úr megbízásából én nyújtottam be a Bizottságnak a magyar SAPARD programot. Zöldréti Attila pedig éppen abban az időszakban vezette a hivatalt az uniós tagságunk elnyeréséig, amikor a legnehezebb feladatokat, a támogatások felhasználásának az elszámolását is kellett elvégezni. Attila vezetésével nagyon nagy munkát végzett a hivatal, s mint már említettem, kiváló eredménnyel zártuk a programot is.

– Tavaly december 31.-én Nagy István miniszter úr benyújtotta a Bizottságnak a 2021-2027 időszakra szóló magyar stratégiai tervet. Ön szerint lesz-e elegendő időnk arra, hogy felkészüljünk az új támogatáspolitika végrehajtására?

Szerintem lesz elegendő időnk. Arra számítunk, hogy március végére megkapjuk a Bizottságtól az első, nagy, átfogó észrevételeket tartalmazó csomagot. Azt követően intenzív egyeztetések lesznek, s ahogy a tárgyalások haladnak előre, és bizonyos részterületekben már megállapodás születik, a minisztérium folyamatosan fogja a szakmai közvéleményt tájékoztatni, és folyamatosan fogja felkészíteni az intézményeket a 2023 január elsejével induló új rendszer működtetésére.

Ezen a konferencián is sok újdonság hangzott el, igaz, egyelőre még csak a tervekről, de ahogy haladunk az időben előre, egyre több konkrétum válik ismertté. Ha a jogszabályok az év vége felé megszületnek, akkor még mindig lesz elegendő időnk arra, hogy az intézmények is felkészüljenek, mert legalább félévre van szükség, hogy a pályázatok beérkezzenek a pályázati kiírásokra. De nehéz év lesz az idei, és a következő év sem lesz „sétagalopp”, mint az új periódus első éve.

A magyar gazdálkodóknak a változásokhoz való adaptációban nagy gyakorlatuk van, és ez – szerintem – most is átsegít minket a nehézségeken.

– Milyen részletek hangoztak el a konferencián az új periódussal kapcsolatban?

Az egyik, amit megtudtunk, hogy a 2021-2027-es időszak két szakaszra bomlik. A 2021-2022-es évek átmenetiek, amelyben az új költségvetést a régi KAP előírások mentén használhatjuk fel. A 2023-2027 időszakra szól igazán a stratégiai tervünk. A vidékfejlesztés szempontjából gyakran emlegetett 4265 milliárd forint nem öt, hanem a hétéves időszakra vonatkozik, ezért úgy oszlik két részre, hogy 1500 milliárd forintot már az első két, átmeneti évben a saját döntésünk szerint felhasználhatjuk, így a stratégiai terv 2850 milliárd forintnak a felhasználására készült, s azt kell Brüsszellel egyeztetnünk.

A kormánydöntés értelmében valamivel több, mint az összeg felét gazdaságfejlesztésre, beruházásokra kell fordítani, s az élelmiszeripar fejlesztése prioritást kap. Az élelmiszeripar 750 milliárd forintot kap hét év alatt a fejlesztések megvalósításához, míg a mezőgazdaság mintegy 1470 milliárd forintot. A kormány tehát kétszer akkora összeget szán a mezőgazdaságra, mint az élelmiszeriparra, igaz, hogy az utóbbira az elmúlt ciklusban csupán 200 milliárd forint jutott. Fontos megemlíteni, hogy 2021-2022-ben a magyar döntések alapján felemelték az egyes beruházások támogatási összegének a felső határát 5 milliárd forintra.

Folytatódik a Leader program is 75 milliárd forintos kerettel, amelyben a pénz felhasználásakor a helyi kezdeményezéseknek lesz fontos szerepe. A mezőgazdasági vízgazdálkodásra is jelentős összeget kíván költeni az állam, ez 120 milliárd forintot jelent. Lényeges változást hoz az erdészeti tevékenységeknek a támogatása, ami hét év alatt kereken 330 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Az itt végrehajtandó fejlesztésekkel a zöldítési feltételeknek is eleget teszünk. Szó volt a bio-termelésről is, erre a célra a terv 108 milliárd forintot fordítana. Ennek hatására arra számít a kormány, hogy a jelenlegi 6 százalékról 10-12 százalékra növekszik a biogazdálkodási területünk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a piacokat bővítsük, hogy a termékeket el is tudják adni.

A források hatékony felhasználásához meg kell teremteni a termelés és a piac összhangját, e nélkül ugyanis nem leszünk eredményesek. A kistelepülések fejlesztésére 170 milliárd forintot különítettek el, és egy újszerű tétel a tudásátadás, amelyre 90 milliárd forint előirányzat van.

– A hatalmas összeg hatékony felhasználását hogyan lehet elérni?

Többek között úgy, hogy az intézményi hálózatot is fejleszteni kell, és minden területen szükség van a létszámok jelentős növelésére is. A pályázatok kiírásánál is ügyelni kell arra, hogy elsősorban azok a pályázatok nyerjenek, amelyek valódi fejlődéssel, hatékonyság növekedéssel járnak.

– Végezetül: Ön szintén fontos szereplője volt az uniós csatlakozási tárgyalásoknak, diplomataként segítette, képviselte Magyarországot az uniós csatlakozás utáni időszakokban is. Mennyiben más a most kezdődő ciklus a korábbiakhoz képest?

Az előző időszakhoz képest a zöld követelmények tovább nőnek. Meg kell békülni a magyar gazdáknak ezzel, és meg kell tanulnunk együtt élni a szigorú követelményekkel. Miközben több megnyilvánulás is napvilágot látott mind a hazai, mind az uniós gazdatársadalom részéről arról, hogy a zöld követelmények növekedése aggodalmakra ad okot.

Különböző tanulmányok már kimutatták a várható negatív hatásokat, ezért számomra az együttélés azt jelenti, hogy tanuljunk meg együtt élni az új kihívásokkal, az előnyeit hagyjuk kibontakozni, míg a hátrányaival birkózzunk meg. Ezen a bolygón élünk, s mindnyájan a természet része vagyunk. Ennek a természetnek a fenntartása, karban tartása, folyamatos működése a legfontosabb célunk, s ezt kell összeegyeztetnünk a profitszerzési céljainkkal. Magyarország és a magyar gazdák jó úton járnak, mert a korábbi zöldítési programokat is sikeresen megoldottuk.

Végül azt hangsúlyoznám, hogy a következő időszakban mind a horizontális, mind a vertikális együttműködést kell tovább erősíteni valamennyi termékpályán, mert ez is feltétele annak, hogy a forrásokat hasznosan tudjuk elkölteni.

Címlapfotón: Farkas Sándor, Vajda László és Zöldréti Attila az emlékülésen

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív

 

Cikk megosztása: