Előre tör a biomérnökség: megfejtették a fehérjék genetikai kódját

Horn Péter akadémikus összefoglalójában azt emelte ki – miután október 8.-án a 19. Tojás Világnap szakmai konferencia előadásai igen széles spektrumot öleltek fel –, hogy a szakma még mindig számos új és új megoldandó kérdést vet fel, pedig csak a torta pár szeletét kezdték el megvizsgálni. Az akadémikus a pályája kezdetén, 1968-ban arra figyelmeztették az idősebb kollégák, hogy ne kezdjen foglalkozni a baromfival, mert már mindent tudnak, ami fontos. Szerencsére nem követte a bölcs tanácsokat.

Az utóbbi években fantasztikus dolgok történtek, jelezte az akadémikus.

Itt elképesztő előrehaladás történt, nem véletlen, hogy a biotechnológiát és a génsebészetet ma már bio mérnökségnek hívják. A bio mérnökök ma már csodálatos pontossággal dolgoznak. A Pfizer biontech vakcina is tökéletes, modern biotechnológiai csodateljesítmény. És ez nem csak a vakcina gyártásra vonatkozik, hanem egy sor rákellenes új, mrns típusú megelőző szerre, eljárásra is. Például, egy spanyol kutatóintézetben 16 helyen célzottan módosították bio mérnöki módszerekkel a dohánynövényt, s ennek során kiderült, hogy az új dohánynövények covid vakcinát termelnek. Ezt kimutatni egy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Azt ma még nem tudjuk, hogy a növénytermesztés lesz-e az a szektora az agrárgazdaságnak, amelyik teljesen új vakcinákat fog termelni annak veszélye nélkül, hogy bármilyen emberi fertőző anyagot tartalmaznak, fogalmazott az akadémikus.

A hírek szerint ezt az óriási horderejű felfedezést közzé fogják tenni, és mindenki használhatja majd a szoftvert. Horn Péter a tojás szempontjából is nagy jövőt jósolt a szoftvernek. Ma tudjuk, hogy kb. 300-400 gyógyhatású fehérje van a tojásban, de eddig csak a töredékét tudtuk azonosítani. A tojás nem csak fantasztikus tápértékű, hanem rengeteg gyógyfehérjét tartalmazó termék is. Éppen ezért van az, hogy a legutóbbi időben a tojás biológiai besorolását még a korábbi 100 százalék fölé is emelték, mert ezek az új gyógyfehérjék pluszként jelentkeztek.

Az elmúlt időszakban a biotechnológiában olyan dolgok történtek, amelyeknek beláthatatlan hatásuk lesz az egész mezőgazdaságra, az állattenyésztésre és a növénytermesztésre is, mondta az akadémikus. Az a típusú elzárkózás, ami Magyarországon és az Európai Unióban is korlátozta a genetikai mérnökség által előállított új fajták és típusok gyakorlati alkalmazását, ez tarthatatlan. A Brexit egyik legpozitívabb hatása az volt a rengeteg negatív mellett, hogy a múlt héten az összes nagy angol kutatóintézet, és egyetem írt egy levelet Boris Jonhsonnak. Ebben azt írták, hogy tekintettel arra, hogy nem tartoznak az Európai Unióhoz, és Magyarországhoz, mert nálunk van a legszigorúbb GM mentes szabályozás, engedjék meg, hogy szabadon alkalmazhassák az új biotechnológiai módszereket új növény-, és állatfajták, gyógyszerek előállításában. Mert ha beragadnak ebbe a biotechnológia ellenes sártengerbe, akkor úgy lemaradnak, mint a pengős malac.

Erre is elhangzott egy példa. Egy oxfordi kutató szerint egy egérnek 900 szaglást befolyásoló génje van. Az embernek ugyanennyi, de ezek közül csak 12 működik. S akinek kettővel több szaglógénje működik a 12-nél, abból lesz a teakóstoló, a kozmetikai ipar milliárdossá fizetett szagló embere. Képzeljük el, hogy ezekkel az új genetikai eljárásokkal az emberben is fel lehet ébreszteni 3-4 többlet szaglógént, és sokkal jobb lesz a szaglásunk, mert bennünk van a lehetősége. Az egér és az ember között a genetikai hasonlóság 92 százalékos.

Ha lehetősége volna a professzornak, akkor a tojástermelést azért támogatná még inkább, mert egészségvédő étel.

Horn Péter akadémikus ezt követően a konferencián szóban forgó baromfitartás témaköréhez szólt hozzá.

Egy ilyen aláírást gyűjtő választópolgár a tyúk viselkedési szokásait soha nem vizsgálta meg, hogy boldogabb-e a szabad tartásban. A tyúkok agresszívabb állománya, nagy része ki sem akar menni az istállóból, mivel több esze van, mint a rangsorban alul lévő madarak.

Az a baj az állatvédőkkel, hogy se a szakmát nem kérdezik meg, sem a tyúk viselkedési mintáit nem ismerik, és ebből fakad minden probléma.

Hajtun György

Címlapfotó: Hajtun György

Kapcsolódó cikk: Tartalmas konferencia zajlott a Tojás Világnapján