Három évi osztalékot fizet ki az OTP

Varga Mihály azzal kezdte mondandóját, hogy bizonytalan gazdasági időket élünk. A koronavírus-járvány hatásai, az 40 éve nem látott jelentősen megugró infláció, valamint az ukrajnai háború mind-mind emelik a bizonytalanságokat. Ilyen helyzetben stabilitás szükséges, s ez a stabilitás ma Magyarországon erősebb, mint a korábbi válságok előtt volt. A pénzügyminiszter szerint a stabilitást három okra vezethetjük vissza.

A magyar gazdaság stabil

Az első elem a stabil gazdasági növekedés, ami igazoltan megkezdődött, hiszen a Covid-19 járvány miatt 2020-ban ugyan visszaesett a gazdasági növekedési ráta, de tavaly már 7,1 százalékkal megkezdte a magyar gazdaság a visszakapaszkodást. Az elemzők az idei évre is növekedést várnak, bár ennek mértékét még nem határozták meg. A második fontos elemként a beruházásokat említette meg Varga Mihály. Az, hogy ma is folynak a beruházások, jelzi, hogy az emberek bíznak a jövőben. Tavaly 12 500 milliárd forint beruházás valósult meg, ebből 3400-3500 milliárd forint volt az állami forrás, s ezzel az elmúlt évben az Európai Unióban a legmagasabb beruházási rátát értük el. S a harmadik eleme a stabilitásnak a foglalkoztatás, amely a 2010 előtti 55 százalék alatti szintről 75 százalékra emelkedett. Ha a teljes foglalkoztatáshoz közelítünk, a következő hónapokban a béremelkedés megmaradhat. Ha pedig béremelkedés lesz, a fogyasztás is bővülni fog – ez a banki hitelezésnek is kedvez majd, hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy a kormány 2020-hoz képest már tavaly év végén megkezdett egy stabilitási folyamatot azzal, hogy 750 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el azért, hogy a tavalyi 6,8 százalék után idén az előzetesen tervezett 5,9 százalék alatt 1 százalékkal, 4,9 százalékos hiánnyal zárhasson a költségvetés. Varga Mihály a bankszektornak is megköszönte az eredményeit, mert az elmúlt évek gazdasági teljesítményéhez a bankszektor, s ezen belül az OTP Bank is hozzájárult. Végül Csányi Sándor éppen három évtizedes munkásságát elismerve, megköszönve a pénzügyminiszter elmondta, hogy a gazdaság fellendülésének köszönhetően 2021-ben 60 százalékkal nőtt az OTP nyeresége, a bankszektor egésze pedig 800 milliárdos nyereséget tudott felmutatni.

Számok bűvöletében

Csányi Sándor értékelőjének elején kiemelte, hogy az OTP csoport a 2021-es évét megközelítően 497 milliárd forint adózott eredménnyel zárta, ami 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez a kiváló eredmény alapvetően annak köszönhető, hogy a 2020-asnál mintegy kétharmaddal alacsonyabbra, 72,5 milliárdra rúgtak a teljes kockázati költségei.

A hitelintézet tavaly év végi mérlegfőösszege 27 553,384 milliárd forintot tett ki, ez 19 százalékkal haladta meg a 2020 évi eredményt. A bruttó árfolyamszűrt hitelei 14 százalékkal, 16 634,454 milliárd forintra, míg betétjei 16 százalékkal, 21 068,644 milliárdra emelkedtek. Bevételei éves alapon 13 százalékkal voltak magasabbak, ezen belül ugyanennyivel gyarapodott az OTP nettó kamateredménye, míg a díj-, és jutalékeredménye 12, az egyéb nem kamatjellegű bevételei 17 százalékkal bővültek. Az elmúlt évben a 3,51 százalékos konszolidált éves nettó kamatmarzsa ugyanakkor 11 bázisponttal csökkent. Működési költségei éves szinten nominálisan 3 százalékkal emelkedtek, a kiadások és bevételek aránya 49,7 százalék volt. A csoport konszolidált, nemzetközi számviteli szabályok szerinti tőkemegfelelési mutatója tavaly 18,4 százalékra nőtt, ami az egy évvel korábbihoz képest kevesebb mint 1 százalék bővülést jelent.

Az elektronikus szolgáltatások terén elért eredményeiket számos nemzetközi elismeréssel jutalmazták. Az OTP igen komoly digitális fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy az ügyfeleket minél jobban kiszolgálja. Megújult az internet- és a mobilbank, komoly pozitív és negatív visszhangot váltott ki az ügyfelek körében a bank kiadásfigyelő szolgáltatása.

Nincs távozási szándék az orosz-ukrán piacról

Csányi Sándor külön szólt arról, hogy az orosz–ukrán háború miatt a bank jövedelmezősége csak kismértékben csökkent, viszont a két országban lévő leánybankok igen jól teljesítettek, és teljesítenek ma is. A leánybankok működése stabil, ami az ott dolgozó kollégáknak köszönhető, amit a bankcsoport első embere ez úttal is többször megköszönt. Az ukrán leánybank 40, az orosz 38 milliárd forintnyi nettó nyereséggel zárt tavaly, ez a teljes banki nyereség 15,5 százalékát teszi ki. A két leánybank a csoportszintű mérlegfőösszeg 3,6 és 2,9 százalékát teszi ki, míg a csoportszintű hitelállományból 3,9-3,9 százalékos részesedéssel bír. Mindkét leánybank jól tőkésített, és likviditási többletfinanszírozásra nincs szükségük, mivel mindkét bankban növekedtek a betétállományok azóta, amióta elindult a háború. Az OTP Ukrajnában az elmúlt hetekben már hiteleket is folyósít az agrárium újraindításához.

Csányi Sándor kitért arra is, hogy ukrán részről többször kérték, zárja be az orosz bankot. Az oroszországi leánybank működését az OTP csoport teljes mértékben alárendeli a nemzetközi szankciós előírásoknak. Fokozatosan leépítik a vállalati hitelportfóliójukat, nem fektetnek orosz állampapírokba, illetve azok forgalmazását a teljes nemzetközi csoportban felfüggesztették. Az OTP Bank Nyrt. nem nyújt finanszírozást oroszországi leánybankja számára. Folyamatosan mérlegelik, hogy szükség van-e további változtatásokra az oroszországi jelenléttel kapcsolatban. Üzleti aktivitást csak a politikailag tolerálhatóbb lakossági fogyasztási hitelezésnél fejtenek ki. A bank 101 milliárd forint értékű orosz állampapírral rendelkezik. Csányi Sándor szerint, ha mindkét leánybankot teljesen le kellene írnia a banknak, akkor a tőkemegfelelési mutató 150 bázisponttal, 17,6 százalékra csökkenne, ami továbbra is rekordmagasnak mondható.

Osztalékfizetés május 30-tól

Csányi Sándor szerint az idén – az orosz és ukrán kitettség nélkül – a bank árfolyamszűrt hitelállománya 10 százalékkal növelhető, ugyanakkor a hitelkockázatiköltség-ráta akár a kétszeresére, 40 bázispontra is emelkedhet. A bank működési hatékonysága továbbra is 50 százalék alatt maradhat. Ami az osztalékot illeti, az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a bank a 2019-es és a 2020-as teljesítménye után – amikor az MNB döntése miatt a hazai bankok nem fizethettek osztalékot – 425,89 forint, a tavalyi év után – az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság miatt visszafogott mértékű – 3,57 forint osztalék kifizetéséről döntött. Ez részvényenként 429,46 forint osztalékot jelent, amit a részvényeseknek május 30-tól fizetnek ki.

Agrár24.hu exkluzív