Interjú Giacomo Pedranzinivel, a KOMETA ügyvezetőjével – Új modell a HonestFood

Üstökösből álló csillaggá vált a KOMETA

– Pedranzini úr, nem csak árbevétel szempontjából léptek nagyot előre, hanem az üzem technológiai fejlesztésében is. Tavaly átadták a barna mezős beruházással megvalósított melléküzemet. Szükség van-e további fejlesztésekre?

Mielőtt a konkrét kérdésére válaszolnék, hadd mondjam el, hogy a magyar sertéságazat élete, így a miénk sem volt soha könnyű. Régen is így volt, és ma is vannak nehézségek, talán kicsivel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A KOMETA azonban annak is köszönheti a fejlődését, hogy évről évre jelentős fejlesztéseket, beruházásokat hajtottunk végre, de arra is törekedtünk, hogy a cég minden szempontból folyamatos fejlődésen, megújuláson menjen keresztül.

A fejlődés abban is mérhető, hogy évről évre több eredményt, és hozzáadott értéket tudunk felmutatni, ugyanis a nagyobb bevételnek köszönhetően nem csak pénzügyi tartalékot képezhetünk, hanem a beruházásokra is több forrást tudunk fordítani.

– Nem csak a cégnek, hanem az alkalmazottaknak is lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, már ami a bérszínvonalat illeti…

Pontosan! Mi erre is odafigyelünk, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkatársak jó érzéssel végezzék az egyáltalán nem könnyű munkájukat. Nálunk az új belépő 1180 forintos órabérrel indul, ami több mint 20 százalékkal magasabb, mint az idei minimálbér.

Az utolsó tíz évben tíz milliárd forintot meghaladó beruházásokat hajtottunk végre, aminek következtében tíz év alatt 17 milliárd forintról csaknem 60 milliárd forintra nőtt az éves árbevételünk. Az alkalmazotti létszámunk is hasonló dinamizmussal változott, hiszen 480 főről megközelítően 900 főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Az elkövetkezendő 3-5 évben további fejlesztéseket tervezünk. Megduplázzuk a termelési kapacitásunkat, amivel 1400-1500-ra növeljük a jól fizető munkahelyek számát.

Reményeink szerint lesz elegendő magyar hentes szakember, akikkel a munkahelyeket „feltölthetjük”, számítok a külföldön dolgozó magyar szakemberekre is azzal, hogy itthon is versenyképes bérekkel csábítjuk őket magunkhoz. S hozzátenném azt is, hogy az üzemünk szociális blokkját is megújítottuk, biztosítjuk minden nap a finom és változatos melegétkezést is.

– Azt azért mondjuk el, hogy nem volt zökkenőmentes az elmúlt évtized. Ha nem karolja fel Önöket a kaposvári önkormányzat, akkor talán ma nem így beszélgethetnénk…

A magyar sertéságazat szereplői közül csaknem 70 százalék ment csődbe, vagy hagyott fel a tevékenységével 2000 és 2015 között. Mi is bajba kerültünk 2012-ben, mert nagy ívű beruházásokat hajtottunk végre, ugyanakkor pénzügyi vonalon kicsit túlköltekeztünk. Ez egyfajta előre menekülés volt, mert a technológia megújítása, fejlesztése létkérdéssé vált. Nem volt könnyű pénzügyi befektetőt találni, de ebben a kritikus időpontban városunk önkormányzata hajlandó volt 2 milliárd forinttal belépni a cégbe, ezen felül az olasz tulajdonosokkal együtt mi is befektettünk 1 milliárd forintot, úgyhogy összesen 3 milliárd forinttal sikerült megemelnünk a törzstőkénket.

Így folytathattuk a megkezdett beruházásokat. Ma is köszönettel tartozunk az önkormányzatnak. Mindketten pozitív tapasztalatokat szereztünk. Mi azzal, hogy az önkormányzat segített nekünk, az önkormányzat pedig azzal, hogy jó helyre fektette be a pénzét, mert már visszafizettük a teljes összeget, hozammal együtt.

A városvezetés még mindig 3 százalékos tulajdonrésszel jelen van a cégünkben, így továbbra is együtt dolgozunk a város sport, kulturális jólétének a fejlesztésén.

– Én is úgy gondolom, hogy ekkor alapozták meg a cég jövőjét, és nőtték ki magukat az ország egyik legnagyobb húsüzemévé. Hány sertést dolgoznak fel egy évben? Hogyan tudják az alapanyagot biztosítani?

Mi évente 600-650 ezer sertés vágunk le, és dolgozunk fel. Az utóbbi 4-5 évben látok fejlődést a sertéstartóknál, a családi gazdaságoknál, egyre több a hatékony integrátori szervezet, így még több sertés lesz. Van elegendő alapanyagunk.

KOMETA vágósor

Most panaszkodnak a sertéstartók, mert a német tőzsdei sertésárak jelentősen csökkentek. (Csak zárójelben jegyzem meg: 2019-2020-ban, amikor magas volt az átvételi ár, akkor nem hallottunk panaszt.) Az alacsony ár miatt mi segítjük, támogatjuk a sertés beszállítóinkat azzal, hogy 1,24 eurónál kevesebbet nem fizetünk egy kiló sertéshúsért. Bízom abban, hogy 2022 jobb év lesz a termelőknek.

Magyarország kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, így a sertéstartóknak is nagy lehetőségeik vannak a fejlődéshez. Állandó beszállító partnereink vannak, akik velünk együtt tudnak fejlődni, hiszen egymást kölcsönösen erősítjük az együttműködés révén. Ebből a szempontból nekem fontos az is, hogy legyen több erős vágóhíd Magyarországon, mert az egészséges, tisztességes, versenyben mindenki jól jár. Az általam említett 2000-2015 közötti időszakban sajnos nem volt fair a verseny, sok negatív ügyre derült fény a sertéságazatban. De szerencsére ezen már túl vagyunk.

– Engedjen meg egy provokatív kérdést. Önöket azzal „vádolják”, hogy nem a hazai, hanem a szerb sertést dolgozzák fel abban az új üzemben, amelyet vissza nem térítendő támogatással, magyar adófizetők pénzéből építettek fel. Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy a kapacitásuk hány százalékában kell a magyar sertést felvásárolniuk, feldolgozniuk?

A beruházás kapcsán nincs előírás a sertésarány alkalmazására. De könnyen eloszlatom a kételyeket. Az általunk vágott sertések 85 százalékát Magyarországról vesszük.

Azért nem 100 százalékban, mert szoros kapcsolatban állunk a horvát (nem szerb) Zito-csoporttal, amely idén májusban fektetett be a cégünkbe 1,8 milliárd forintot. A Zito-csoport családi vállalkozás, amely mezőgazdasági tevékenységgel, azon belül is gabonakereskedelemmel, takarmányelőállítással, s egyebek mellett sertéstenyésztéssel foglalkozik, s tőlük is vásárolunk sertést, de vágunk is nekik sertést, mivel négy feldolgozó üzemük van. Egyébként azért örülök az együttműködésnek – a KOMETA szintén részvényes a Zito-csoportban – mert a húsipari vállalat növekedése a Zito növekedéséhez is hozzájárul.

A Zito-csoport 20 ezer hektáron gazdálkodik, és 60 ezer hektáron integrátorként van jelen. Több mint 200 ezer sertést hizlalnak. Határon átnyúlóan, Somogy és Baranya megye sertéstenyésztésének fejlesztésén közösen dolgozunk.

– Igen gazdag a termékpalettájuk. Mennyit fordítanak termékfejlesztésre?

Évente a bevételünk 1,5 százalékát fordítjuk termékfejlesztésre. Minden évben újítunk, vagy új termékkel jelentkezünk, vagy a régi terméken javítunk az íz, illetve a modern táplálkozás szempontjából.

Az ételnek finomnak és egészségesnek kell lennie. Ha 20 évvel ezelőtti időszakra gondolunk, akkor az volt a trend, hogy az autó, a mobiltelefon, a ruházat legyen trendi, s aztán jött csak, hogy mit eszünk. Kevés volt a tudatos vásárló, csökkentek az élelmiszerárak, és ezzel együtt a minőség sem kapott nagyobb figyelmet. A lakosság egészségi állapota sem javult, sőt… Azt láttam, hogy az iparszerű termelésben „elveszett” a minőség, mert így lehetett csökkenteni a termelési önköltségeket és a fogyasztói árakat. Ez pedig rossz folyamatot indított el, mert zsákutcába jutottunk.

Ezek a termékek ugyanis nem lehetnek olcsók, de túl drágák sem. Minden embernek joga van finom és egészséges terméket fogyasztania. Mi éppen ezért hét-nyolc évvel ezelőtt kivettük a szóját és mindenfajta allergént a termékeinkből, és három éve 25 százalékkal csökkentettük a sótartalmat, tehát folyamatosan dolgozunk termékeink korszerűsítésén.

KOMETA felvágott

Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges és korszerű táplálkozás elősegítésére.

– E gondolat mentén született a HonestFood, amelyet nevezhetünk új modellnek is?

Feltettük a kérdést: hogyan tudjuk megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel ellátni a fogyasztóinkat anélkül, hogy kizsákmányolnánk az állatokat, tönkre tennénk a környezetet, és alacsony tápértékű, de olcsó termékekkel árasztanánk el a boltokat? A HonestFood koncepció lényege, hogy a meglévő élelmiszer-termelési láncot újra gondoljuk.

Napjainkban két fő rendszer létezik, amelyek mentén megvalósul a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a termelőktől a fogyasztókig juttatása. Az egyik út a félig iparosított modern mezőgazdaság, a másik pedig a biogazdálkodás. Meglátásom szerint egyik létező modell sem képes arra, hogy fenntartható módon, hosszú távon kielégítse a növekvő népességű világ élelmezési szükségleteit. Egyik sem garantálja a tisztességes megtérülést, a gazdaságos működést az ellátási lánc minden szereplője számára.

– Ma még ezt a modellt egy kicsit idealisztikusnak gondolom…

Lehetséges, hogy igaza van, de ha nem kezdjük el a változást, akkor nem indul el egy új mozgalom. Az elmúlt évtizedek folyamán a piaci versenystratégia sarkalatos pontjává kizárólagosan az ár vált. Ennek következtében mindannyian, kollektíven óriási árat fizetünk az olcsó élelmiszerért! Éppen ezért meggyőződésem, hogy elérkezett az útkeresés ideje: meg kell találnunk az arany középutat az ipari-, illetve biogazdálkodás között, vissza kell térnünk a józan ész talajára.

Itt az idő, hogy szemléletet váltsunk, s a „nagy mennyiség alacsony áron” mottó helyett a „minőséget tisztességes áron” szemléletet helyezzük üzletpolitikánk középpontjába!

Célunk a környezetterhelés csökkentése, egészségesebb termékek és jobb minőség elérhető áron való termelése, mivel így alakul ki egy egészségesebb, jobban informált, fittebb társadalom. És végül, de nem utolsó sorban, nekünk, mindannyiunknak, mint fogyasztóknak is részt kell vennünk a modell megvalósításában! A fogyasztói viselkedés a leghatásosabb eszköz, ha változást szeretnénk elérni. Tájékozódnunk kell, majd pedig felelősségteljesen cselekednünk, hiszen megvan rá a lehetőségünk, hogy jobb vásárlói döntéseket hozzunk.

– De az Európai Unió új stratégiája, a „farm to fork” (F2F), s benne a Zöld Megállapodás is abba az irányba viszi az uniós mezőgazdaságot, hogy sokkal környezettudatosabban, környezetkímélőbben kell termelni. Ez pedig összecseng a HonestFood modellel, nem de?

Szerintem is, ezért nem látom reménytelennek az Ön által is idealisztikusnak nevezett HonestFood koncepcióm jövőjét. Bízom benne, hogy elindul egy mozgalom, lesznek követőim, és ez a tábor egyre nőni fog. Annál is inkább, mert egy újabb problémakör is fókuszba került, ez pedig az élelmiszerpazarlás. Ez a mindennapok része, szokássá vált. Ha vásárolunk, inkább egy kicsivel többet veszünk, mint amennyi szükséges, és aztán a maradékot kidobjuk. Ez a túlvásárlás a termelésre is nyomást gyakorol, mert több kell ahhoz, hogy az igényeket kielégítsük. Szóval ördögi kör ez, amiből ki kell lépnünk. Mi a nem értékesített termékeink komoly mennyiségét a Magyar Élelmiszerbank Egyesület non-profit szervezetnek adjuk át.

Az egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek, és az arra rászorulók között. Elősegítik az élelmiszerpazarlás, és a nélkülözés csökkentését Magyarországon, hozzájárulva egyben az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezetterhelés csökkentéséhez. (A Magyar Élelmiszerbank 2005 óta működik Magyarországon az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagjaként.)

– Ne hallgassuk el, hogy nem csak az élelmiszerpazarlás ellen lépnek fel, hanem fontosnak tartják a sport és a kultúra fejlődésének a támogatását, a jótékonysági tevékenységet. Úgy tudom, a Kometa rendszeres termékadományokkal segíti a Máltai Szeretetszolgálat és az Élelmiszerbank mellett a kaposvári iskolákat is.

Az adományozás – ahogy minden felelős vállalatnak – része a mindennapjainknak, de erről nem szeretnék sokat beszélni, inkább csináljuk.

Kaposvár városa nem pusztán a telephelye a vállalatunknak, sok szálon kötődünk egymáshoz. Teljesen természetes számunkra, hogy termék-, és pénzadományokkal hosszú évek óta támogatjuk a helyi közösségeket, de számos össztársadalmi jelentőségű akcióban is részt vettünk, legyen az akár egy országos futóverseny, vagy a koronavírus-járvány során életre kelt Etesd a dokit! mozgalom. 2021-ben több mint 21 ezer kilogramm élelmiszert ajánlottunk fel különböző szervezeteknek több, mint 14 millió forintértékben.

A KOMETA rendszeres jótékonysági termékadományai a Máltai Szeretetszolgálatnak és a kaposvári kisiskoláknak

A kerékpározás a szívügyünk, valljuk, hogy a tudatos táplálkozás mellett a mozgás elengedhetetlen. Hazai szervezetek és versenyek támogatása mellett évek óta szponzorai vagyunk Alberto Contador profi kerékpároscsapatának, és reméljük, hogy 2021-ben a Magyarországról rajtoló Giro d’Italián is lesznek magyar versenyzők az EOLO-KOMETA Cycling Team színeiben.

– Végezetül: Ön említette, hogy a piaci verseny tulajdonképpen árverseny. Hogyan lehetne ezt a berögzült gondolkodást társadalmi szinten megváltoztatni?

A fogyasztó – nem csak Magyarországon – valóban ár érzékeny. Ugyanezt mondhatom az olaszokra, és más országbeliekre is. Persze, mindenütt van 10-20 százalék, akinek a minőség és az egészséges táplálkozás a legfontosabb. Őket nevezzük tudatos vásárlónak. De miért tartunk itt? Olaszország strukturális válságban szenved, ami korlátozza a növekedést. Kevesebb a jövedelem, ezért a kiskereskedelmi láncok alacsonyan tartják az élelmiszerárakat, és itt megint eljutunk az ördögi körig. Egy szegény társadalom természetesen csak olcsó terméket tud megfizetni. Ha gazdagabb lesz a társadalom, több bért fizetnek, akkor a drágább élelmiszernek is van helye a polcokon. A különböző kiskereskedelmi akciókat sem tartom tisztességesnek, mert az akciós és a normál ár között nagy a különbség.

Ezért a fogyasztót arra kényszerítik, hogy egyik boltról a másikra menjen, hogy megtalálja az olcsó terméket. Szerintem a kiskereskedelmi láncokkal közösen tudunk ezen a helyzeten változtatni, le kell ülnünk egy asztalhoz, hogy a hasznon korrekt módon osztozkodjunk.

A legkevesebbet a termelő kapja. S ha már ezt így elemeztük, akkor elmondom azt is, hogy a termelővel nem fix áron kell éves szinten szerződést kötni, mert év közben – lásd az idei évet – jelentősen emelkedhetnek az energia-, a takarmányárak, így a termelési önköltségek is. Ezért rugalmasan kell az árakat emelni, de nem úgy, hogy a fogyasztóra hárítjuk át az összes áremelkedést, hanem abból vegye ki mindenki a részét.

Nem véletlenül írtuk bele a HonestFood modellbe, hogy a termékpálya minden szereplője tisztességes haszonban részesüljön. Ezen a fronton is egyensúlyt kell teremteni, és ezt látják a kiskereskedelmi láncok vezetői is. Igaz, még csak a kezdetnél vagyunk, de már elindultunk a jó úton.

Giacomo Pedranzini, a múlt is kötelez

Giacomo Pedranzini a KOMETA üzemben

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív