Agrárgazdasági Hírportál

Élelmiszeripar

Komoly, pozitív változás a közétkeztetésben

Számos fontos változás lépett életbe szeptember 1-jétől a közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél. Ezen túl – többek között – középpontba kerülnek a hazai termékek és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közétkeztetési minősítése is előfeltétellé válik. A pályázati folyamat, és a beszerzések támogatása érdekében a Nébih létrehozta a közétkeztetési információs oldalát. Az új tematikus weboldal nem csupán a közétkeztetők és a megrendelők, hanem a fogyasztók számára is tartogat érdekes információkat.

Közzétéve:

Komoly pozitív változás a közétkeztetésben
Cikk megosztása:

Tóth Dávid, a Nébih Élelmiszer – és Takarmánybiztonsági Igazgatóság osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a közétkeztetésben az a legfontosabb, hogy az elkészült ételeket jó ízűen fogyassza el az a másfél millió ember, gyermek, felnőtt egyaránt, aki Magyarországon érintett ezen a területen. A Nébih, mint hatóság azt is vizsgálja, hogy ne „ételhulladékot” állítsanak elő, hanem fogyasztható készételt szolgáljanak fel nap nap után az óvodákban, iskolákban, a közintézményekben.

Tóth Dávid osztályvezető - Nébih

Tóth Dávid osztályvezető (Nébih). Fotó: Hajtun György

A Nébih 2015-ben indította útjára – akkor még tesztüzemben – a Minőségvezérelt Közétkeztetési Programot (MKP) abból a célból, hogy a közétkeztetés, az előállított ételek minősége javuljon. A tesztüzemi rendszer 2017-ben befejeződött, amikor is életbe lépett a 2018. évi XLVI. törvény módosítása, amely azt is tartalmazza, hogy Magyarországon csak az vehet részt a közétkeztetésben, aki rendelkezik a Nébih minősítésével. A 2015-ben elindított program tartalmi részén azóta sem kellett jelentősen változtatni, csak apróbb módosításokat kellett végrehajtani. S ahogy a hírben is szerepelt, 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzésekre vonatkozó 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályait, amelyek fő célja a közétkeztetés minőségének javítása. A rendelet többek között előírja, hogy a közétkeztetésben 2022-től legalább 60, 2023-tól legalább 80 százalékos arányt kell kitennie a rövid ellátási láncban beszerzett, illetve a helyi élelmiszer termékeknek, a szolgáltató kiválasztásakor pedig nem lehet a legalacsonyabb ár az egyedüli értékelési szempont.

A MKP indítása azért volt fontos, hogy azok a létesítmények, ahol a közétkeztetés zajlik, azok megfelelő infrastruktúrával, képzett személyzettel, jól felszerelt háttérrel működjenek, fogalmazott Tóth Dávid.

A program legfontosabb eleme, hogy a Nébih minősíti a közétkeztető főző-, tálalókonyhákat, mégpedig élelmiszerbiztonsági, higiéniai, minőségi szempontok alapján.
A minősítés eléggé összetett folyamat, s tulajdonképpen a helyszíni szemlén alapszik.

Szakképzett, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező kollégák (élelmiszermérnök, szakács, vendéglátó-ipari végzettség, stb.) kellő szakmai tapasztalattal, tudással, rálátással végzik az ellenőrzést. A helyszíni szemlék során úgymond „feltérképezik” az adott, ellenőrzésbe vont konyha működését, a raktártól, az étel kiadásáig. S megnézik a létesítmény állapotát, a gépek, eszközök, berendezések karbantartottságát, tisztaságát. Ellenőrzik az alapanyagok nyomon követhetőségét, vizsgálják az ételkészítés technológiáját, az étel kezelési technológiáját, a tárolási, kiszolgálási folyamatokat, s nem utolsó sorban a személyzet higiéniáját, magatartását.

A vizsgálat tehát komplex, mindenre kiterjedő, aminek az eredménye egy csekklistában jelenik meg. Ebben a csekklistában 147 kérdésre kell a helyszíni vizsgálatok alapján választ adni, persze csak olyan kérdésekre kell választ adni, amit az adott szervezet végez. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a Nébih új tematikus weboldala (https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes) több szempontból is támogatja a közétkeztetési közbeszerzéseket: a kiírók tájékozódhatnak a pályázók Minőségvezérelt Közétkeztetési Programban (MKP) elért eredményéről, és a közétkeztetés végző vállalkozásokról, míg a közétkeztetőket a beszállító partnerek (például termelői csoportok, piacszervezők, kistermelők) „felkutatásában” segíti a felület. A fogyasztói elégedettséget közvetlenül maguk a közétkeztetők végzik.

A szakma eleinte természetesen ódzkodott a minősítéstől, de ahogy bővült a minősített kör, a kívül maradottak rájöttek, hogy ezzel csak nyernek, mivel az ellenőrzésnek, minősítési folyamatnak nincsenek szankciói, a hatóság nem bírságol. A közétkeztetés szereplői jó néven vették és veszik, hogy náluk is megjelenjen a Nébih, és szinte kérték-kérik, hogy őket is világítsák át. A hatóság ugyanis feltárja a hiányosságokat, amit a helyszínen meg is beszélnek, majd egy szakvéleményt is előkészítenek, amelyben a jogszabályi háttéren kívül a javítási javaslatok is megjelennek. A hatóság ez esetben segítő szándékkal szemléz, nem függeszti fel a tevékenységet, így az ellenőröket ma már pozitív fogadtatás várja. Aki együttműködik a hatósággal, az jól jár, hiszen a közétkeztetési szolgáltatását magas szinten, ellenőrzötten tudja mindenki megelégedésére végezni.

Az elmúlt hat évben 12 ezer minősítést, auditot végeztek el országszerte, amiben a főző-, és a tálalókonyhák is beletartoznak. Jelenleg több mint 7500 főzőkonyhai minősítést végeztek el (ebből 3100 ismételt minősítés zajlott), és 4700 tálalókonyha szerepel az ellenőrzöttek listáján. A fogyasztók számára nem csupán a főző-, és tálalókonyhák MKP minősítése lehet érdekes, hanem a gyermek közétkeztetésből származó ebédek érzékszervi vizsgálatának eredményei is. A „nem felelt meg”-től a „kiválóan megfelelt”-ig terjedő, ötfokú skálán értékelt menüsorok „osztályzatai” szűrhető, kereshető formában érhetők el a weboldalon. Szintén lényeges változás, hogy a közbeszerzési pályázaton induló közétkeztetőknek minden esetben csatolniuk kell pályázati anyagukhoz a három évnél nem régebbi MKP minősítést. Azok a közétkeztető vállalkozások, akik nem rendelkeznek három éven belüli minősítéssel, de szeretnének közbeszerzésen indulni, a weboldalon elérhető űrlap kitöltésével kezdeményezhetik a minősítést.

A közétkeztetés állam által vállalt feladat, amit az önkormányzatok hajtanak végre. Mondani sem kell, hogy önkormányzat és önkormányzat anyagi helyzete különbözőek, így a meghatározott ételnorma összege sem egyforma. A döntéshozók is tudják, hogy a normákat emelni kell, de hogy ez milyen arányú, mértékű lesz, az nem a Nébih-en múlik. Különböző, a közétkeztetésben érintett szakmai, civil szervezetek jelezték a problémákat a döntéshozóknak, s több fórumon kérték például azt is, hogy a 27 százalékos áfát itt is csökkentsék 5 százalékra, miként, ahogy a vendéglátásban már megtörtént. Az ételnormák növelését az is kikényszeríti, hogy az élelmiszerárak emelkedtek, mondta végezetül Tóth Dávid.

Hajtun György

Cikk megosztása: