Agrárgazdasági Hírportál

Európai Unió

Megszavazta az Európai Parlament a vitatott Farm to Fork stratégiát

Október 19-én az Európai Parlament 452 szavazattal – 170 ellenszavazat és 76 tartózkodás mellett – egyértelmű többséggel megszavazta az Európai Bizottság által beterjesztett “Farm to Fork ” stratégiát.

Közzétéve:

farm to fork
Cikk megosztása:

Az elmúlt hetekben-hónapokban politikusok és mezőgazdasági szövetségek részéről erőteljes kritikák fogalmazódtak meg a stratégia tervezetével szemben különösen amiatt, hogy a Joint Research Center (JRC) várva várt hatásvizsgálatát a Bizottság szándékosan visszatartotta idén nyárig (annak ellenére, hogy az eredmények már az év elején rendelkezésre álltak).

A mostani szavazást megelőző napon parázs vita zajlott Strasbourgban, ahol a Copa-Cogeca által tömörített

európai mezőgazdasági szövetségek ismét felhívták a figyelmet arra, hogy “a stratégia jelenlegi célkitűzései, amennyiben valóban a javasoltak szerint valósulnak meg, súlyos terhet rónak majd az uniós termelőkre”.

Ezt támasztja alá a Wageningeni és a Kieli Egyetem tanulmánya is, valamint az EU JRC már korábban rámutatott a “Farm to Fork” stratégia drasztikus hatásaira. A Copa-Cogeca sürgeti, hogy ezeket a tanulmányokat sürgősen vegyék figyelembe a hatások mérséklése érdekében.

A Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke, Joachim Rukwied sem elégedett a döntéssel. Szerinte a mezőgazdasági ágazat elkötelezett ugyan a fenntartható gazdálkodásra történő átállás mellett, ám ebben a formájában a stratégia legfőbb hatása az lesz, hogy az európai mezőgazdasági termelés csökkenni fog. Ráadásul félő, hogy az élelmiszertermelés környezetterhelése harmadik országokba helyeződik át, ahol a gazdálkodás sokkal alacsonyabb normák mellett történik, mint Németországban vagy Európa többi országában.

Az elmúlt hetekben közzétett számos tudományos tanulmány (HFFA, Coceral, JRC, Grain Club, Wageningeni Egyetem) pontosan ezeket a hatásokat mutatja be, és az egyértelmű globális környezeti előnyök hiányára hívja fel a figyelmet.

Pontosan mi az a „Farm to Fork” stratégia, és milyen intézkedések várhatók a döntés nyomán?

A Nemzeti Agrárkamara közleménye szerint a 2019 decemberében hivatalba lépett, Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság első intézkedései egyikeként hirdette ki az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), amely az Európai Unió klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérését tűzte ki célul. A Green Deal részét képezi a 2020. május 20-án bemutatott és egymást kölcsönösen erősítő Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork vagy F2F) és Biodiverzitás Stratégia is, amely a következő időszaki uniós agrártámogatások tervezésére is jelentős befolyással lesz.

A stratégia szerint az élelmiszerlánc minden szereplőjének részt kell vennie annak fenntarthatóságának elérésében. Ehhez a termelési módszerek átalakítására van szükség, emellett a lehető legjobban ki kell használni a természeti, technológiai, digitális és műholdas kapcsolaton alapuló megoldásokat. Azok a mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek kivonják a széndioxidot a légkörből jutalmazást érdemelnek, akár a Közös Agrárpolitika (KAP), akár más állami vagy magánkezdeményezések (szénpiac) révén. A Bizottság véleménye alapján a körforgásos gazdaság továbbra is óriási kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a gazdák és szövetkezeteik számára, emellett a megújuló energiahasználat terén is számos lehetőség rejlik (pl. biogáz előállítása mezőgazdasági hulladékból és maradékanyagból), amely mind hozzájárul egy fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar kialakításához.

A dokumentumban foglalt javaslatok számos szigorítást tartalmaznak. A növényvédő szerek használatát illetően a Bizottság azok 50%-kal történő csökkentését írja elő 2030-ig.

Ennek érdekében felülvizsgálja a peszticidek fenntartható felhasználásáról szóló irányelvet, megerősíti az integrált növényvédelemmel kapcsolatos előírásokat, emellett elősegíti a biztonságos alternatív módszerek szélesebb körű alkalmazását a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. A stratégia kiemelkedően fontosnak tartja azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek csökkentik a peszticidek használatát, ezért az erre való áttérést a KAP Stratégiai Tervekben is szerepeltetni kell. Emellett a Bizottság legalább 50%-kal kívánja csökkenteni a tápanyagveszteségeket is, ügyelve arra, hogy a talajok természetes állapota és termékenysége ne romoljon,

2030-ra pedig legalább 20%-kal kevesebb műtrágyahasználatot irányoz elő.

A Bizottság továbbá a tagállamokkal együtt egy integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési tervet fog kidolgozni a tápanyagszennyezések kezelésére és az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának növelésére.

A Bizottság a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában kiemelt szerepet szán

az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek növelésének, így azt 2030-ig uniós szinten a jelenlegi kb. 8%-ról legalább 25%-ra emelné.

Mindezt egy cselekvési terv elkészítésével is szeretné bebiztosítani. A stratégia a KAP reform vonatkozásában kiemeli a bizottsági rendeletjavaslatban szereplő új ösztönző intézkedést, az ún. öko-rendszereket (eco-schemes), amely környezeti többletvállalások teljesítésével jelentős pénzügyi forrást nyújthat a termelők számára. Példaként említhető ezek közül a precíziós mezőgazdaság, az agroökológia (beleértve az ökológiai gazdálkodást), a szénmegkötésre alkalmas gazdálkodási módok és az agrárerdészet is, az intézkedés keretében elvégezhető tevékenységek pontos listáját azonban a tagállamok fogják majd meghatározni. Az erre fordított támogatások esetében a Bizottság egy minimális százalékos érték meghatározását javasolja, a tagállamok rendelkezésére álló teljes KAP büdzséből.

Szerző: Kocsis Márton

A “Farm to Fork” stratégia célkitűzéseinek ismertetése a Nemzeti Agrárkamara tájékoztatása alapján történt.

Cikk megosztása: