Őszi tennivalók a kertekben (23.rész) – Zsigó György

Őszi lemosó permetezésről

Talán még korai az őszi lemosó permetezésről beszélni, bár a hirtelen változó időjárásunknál bármikor fagyosra fordulhatnak az éjszakák és beindulhat a lombhullás. Ekkor még utoljára érdemes felvenni a permetezőgépet. Ősszel a réztartalmú gombaölőket javaslom, melyek gyéríthetik a fás részeken is áttelelő kórokozókat. Ilyenek pl. a varasodás, a monília, a tafrina, a csonthéjasok levélbetegségei, a birs diplokarponos levélbetegsége, a dió gnomóniája, a málna vesszőbetegségei és a baktériumfajok. Tavasszal rügypattanáskor pedig az olajos és a kénes szerek lesznek a főszereplők. De erről majd 2022-ben…

A gyümölcsmúmiák penészpárnáiba, de a mély kéregrepedésekbe sem mindig hatol be a permetlé, még ha az előírt „bőséges lémennyiséggel” végezzük is a kezelést. Ezért még mindig aktuális a több évtizedes jótanács, hogy a fán maradt, rothadó terméseket le kell szedni és a kéregkaparást is jó lenne elvégezni a permetezés előtt. A talaj mikroszervezeteinek a védelme miatt terítsenek fóliát a fák alá, erre csorogjon a rezes permetlé!

A cserepes dísznövények betárolás előtti növényvédelméről

Lassan fel kell készülnünk a cserepes dísznövények betárolására is. Csak a pajzstetűtől, a levéltetűtől, az atkától és a gombabetegségektől mentes növényeket szabad teleltetni. A tároló helyiségben tovább szaporodhatnak, sőt terjedhetnek is a felsorolt károsítók. Kényelmes, praktikus, sőt környezetkímélő eljárás a Mospilannal végzett beöntözés. A permetezéshez előírt töménységgel dolgozzanak. Csak a szabadba kivitt növényeknél alkalmazzák, így megakadályozhatjuk az kipárolgásból eredő estleges mérgezéseket.

Tegyünk a cserepek alá tálat, és tartsuk távol a háziállatokat. Az atkák szívogatásától egyöntetűen fakulnak, szürkülnek a leander levelei. Az atkák nem rovarok, őket nem pusztítja el a Mospilanos belocsolás. Ellenük többször, váltogatott atkaölő-szerekkel permetezzenek (9. felhívás). Tapadásfokozó segédanyagot is tegyenek a viaszos vagy szőrös levelű dísznövények permetlevébe.

A vadak riasztásáról

Egyre több gondot okoznak a vadak. Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy komoly kerítés nélküli kertekben nem lehet zöldséget termeszteni és nem érdemes csemetéket ültetni. Még a vadkerítés sem biztosíték a vaddisznók vagy a „magasugró” szarvasok ellen. Az undorító szagú, ízű szerek elriaszthatják a vadakat (egy ideig). Ilyenek pl. a Biosol-vadriasztó, Cervakol Extra, Forester, Nevibes Speciál SC, Vadóc, Wam Extra Rosarot. A napsugarak elbonthatják, az eső lemoshatja ezeket. Ezért a tél folyamán ismételni kell a vadriasztást.

Ha már végeztek a munkákkal, akkor gondosan víztelenítsék a permetezőgépet. Tavaly ősszel a zárószelepben maradt egy kicsinyke vízmennyiség. Az enyhe tél ellenére is szétrepedt a markolat (lásd fotó).

Befejeztük az előrejelző hálózatban a csapdák üzemeltetését, már nem repülnek a molyok. Köszönöm a kollégák munkáját és a szponzorok segítségét! A logóikat, elérhetőségeiket megtalálják a honlapomon. Ezzel búcsúzom.

Remélem, hogy jövőre is találkozunk! Lesz munkánk bőven. Csökkenő növényvédő szerkínálat mellett és mind szélsőségesebb időjárási körülmények között kell dolgoznunk. Egyre nagyobb szerepük lesz a rezisztens fajtáknak, a megfelelő növénykondíció kialakításának és az ezeket alkalmazni tudó tudásunknak.

Régen sem lehetett könnyebb. Egy rádióriport nyomán kerestem meg az ószövetségi idézetet.

Idézem Károli Gáspár fordításában. „A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő, és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár, és a mit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó.” Mégis folytatták, és megbirkóztak a szöcskőkkel! ?

Ne feledjék, hogy már mi is nyerésre állunk pl. a dióléggyel szemben.

Zsigó György NMNK