Szabó István interjú – Idén nagyobb hangsúlyt kap a forgótőke finanszírozás

– Igazgató úr, Ön szerint akár háromszorosára is nőhet az új KAP idején az agrárágazat hitelállománya azzal, hogy a kormány 80 százalékra növelte a nemzeti támogatást. Képes lesz-e a gazdatársadalom ezt a 4265 milliárd forintos hatalmas összeget felhasználni?

A 4265 milliárd forint csaknem háromszorosa annak az összegnek, amit az elmúlt hét évben ítéltek meg az ügyfelek részére. Ha racionálisan közelítem a válaszadást, akkor azt kell mondanom, hogy óriási kihívást jelent ennek az összegnek a felhasználása. De ne hasonlítsuk össze az előző és az új ciklust, mert az előző hét évben a „ the small is beautiful”, azaz a kicsi is nagyszerű elv érvényesült.

A támogatások jelentős része a kisebb vállalkozásokhoz került. Azzal, hogy most megnyitották a támogatások lehetőségét a nagyobb vállalkozások számára is, így van esély arra, hogy azokat a nagy beruházásokat – legyen szó élelmiszeripari, nagyvállalati beruházásokról – amelyeket eddig nem tudtak megvalósítani, azokat most, ha nyernek a pályázatokon, akkor nagy valószínűséggel meg is valósítják.

Az, hogy a 4265 milliárd forintot teljes egészében fel tudják használni vagy sem, azt nem tudom megmondani, mert nem látjuk, hogy mi lesz jövőre. Jómagam a holnapi napot is csak nagy kérdőjelekkel tudom tervezni, mert olyan kockázatok, bizonytalanságok vannak jelen a gazdaságban, amelyek jelentős hatással lehetnek egy ágazat, ágazati szereplő beruházási szándékaira.

– Úgy gondolom, hogy mindezek ellenére nem volna szabad ezt a pénzt elaprózni, hiszen a felhasználásával elsősorban az ágazat versenyképességét, hatékonyságát kellene növelni, különben a versenytársainktól lemaradunk. Lehet-e kitörési pont a beruházás?

Lehet, hiszen ezt a lengyelek is jól bemutatták. Nem azt mondom, hogy a támogatásokat nem szabad elaprózni, hanem azt, hogy ezt a pénzt racionálisan, stratégiai célok megvalósítására kell felhasználni. S ennek vannak kis, közepes és nagy szereplői.

A cél az, hogy valósuljon meg az a vertikális integráció, amelyben a kicsi is ugyanúgy megkapja a támogatást, mint a nagy. A nagy csak akkor tud biztonságosan működni, ha alatta vannak kis, közepes vállalkozások, akiket integrálni tud. Nagyon fontos, hogy ezek a kapcsolatok hosszú távon win-win kapcsolatok legyenek, ami azt jelenti, hogy a megállapodásokat legalább középtávra kössék, így együtt sírunk, együtt nevetünk. Ez szerintem a hazai gondolkodásban még egy kicsit távolinak tűnik.

– Szerintem is a hatékony pénzfelhasználásra kell törekedni, s itt nem az üzemméret a lényeg.

A kicsi is tud hatékonnyá válni, legyen szó precíziós gazdálkodásról, legyen szó állattartásról, amennyiben a piaca is hosszú távon biztosított, mégpedig jó átlagárral. Ha jó az ár, akkor a feldolgozó vállalja a kockázatot, míg, ha fordul a kocka, akkor a termelőre hárul a nagyobb teher. A fontos a hosszú távú együttműködés megléte.

– Önök nagy hitelezői az agráriumnak. Vizsgálják-e a hitelkihelyezéskor a win-win kapcsolatot?

Természetesen vizsgáljuk. De nemcsak ezt, hanem azt is, hogy a naturáliák alapján mit szeretne a gazdálkodó elérni. Magyarán – s ez talán kuriózum a mi munkánkban – megvizsgáljuk a „best practice” naturáliákat, legyen szó állattenyésztésről, növénytermesztésről, feldolgozásról. A hiteligénylő tevékenységét teljes mértékben átvilágítjuk, és megnézzük, hogy az ügyfél milyen formában gazdálkodik, ezért fontosak a fajlagos mutatók elemzése.

A finanszírozást, a hitelt azoknak az ügyfeleknek tudjuk biztosítani, akik ezeknek az átlagos értékeknek, fajlagos mutatóknak megfelelnek. Ha nem, akkor olyan kockázatcsökkentő eszközöket is igénybe veszünk, mint a garanciaintézmény bevonása, vagy egy tulajdonosi készfizető kezességvállalás. Mindez a hitelengedélyezés folyamatában zajlik.

– Mennyire kell az intézményrendszernek is felkészülnie arra, hogy ez a hatalmas összeg ügyfélbarát módon, gyorsan eljusson a nyertes pályázóhoz?

Szerintem viszonylag gyorsan meghozták a döntéseket, óriási elismerés ez az Irányító Hatóságok és a Magyar Államkincstár számára. Az biztos, hogy a vállalkozásoknak elemi érdeke az, hogy szolgáltatóként tekinthessen azon hatóságokra, amelyeknek a döntéseket kell meghozniuk.

– Finanszírozás szempontjából hogyan készülnek az idei évre?

Tavaly szeptember végéig 100 milliárd forinttal nőtt a hazai agrárhitelállomány, és ezen a piacon 1 százalékkal növekedett a piaci részesedésünk. De azt látjuk, hogy a beruházások megvalósításával kivárnak a vállalkozások, mert az elmúlt évben jelentős veszteségeket kellett elkönyvelniük például a sertéstartóknak, a baromfitermelőknek. Úgy gondoljuk, hogy a finanszírozásban a forgótőkét kell elsősorban pótolni, s itt vannak különböző lehetőségek, mint például az Agrár Széchenyi Kártya vagy a Magyar Fejlesztési Bank állattenyésztést segítő forgótőke finanszírozása.

Úgy gondolom tehát, hogy a 2022-es évet a forgótőke hitelezése fogja jelentősen befolyásolni. Az input áraknál árrobbanást tapasztaltunk, ezeket a magas árakat meg kell fizetni. Erre a gazdálkodók a területalapú támogatás előlegét is fel tudják használni. Ami részünkről jó ajánlat, hogy a gazdálkodó már a 2023-as támogatására is adunk hitelt, vagyis tizenkilencre húztunk egy lapot tekintettel arra, hogy ez egy teljesen új költségvetési időszak lesz.

A magyar stratégiát sem fogadták még el Brüsszelben, de ennek ellenére hiszünk abban, hogy a hektáronkénti 50-52 ezer forintot a gazdálkodónak biztosítani tudjuk, és a támogatást előfinanszírozzuk. Így vagyunk az AKG támogatásokkal is, amelyekre még csak most nyújtották be a pályázatokat, és még nincs döntés a kifizetésekről.

– Végezetül arról kérdezem, hogy jelenleg, június 30-ig él még a hitelmoratórium. Mi várható a moratórium lejárta után?

Az az igazság, hogy a moratórium harmadik szakaszában kevés agrárügyfél maradt. Az első moratórium idején kivártak a gazdák, majd a második szakaszban azért maradtak benne a gazdák, hogy a hiteltörlesztés összegét a beruházásaik finanszírozására fordítsák. Voltak tehát tudatos ügyféldöntések is, amelynek nem az volt a célja, hogy túlélje a nehéz időszakot, hanem az, hogy a hatékonyság növelése érdekében fejlesztéseket tudjon végrehajtani, amihez az önerő is rendelkezésére áll. Az elmúlt időszak az értékesítésről szólt. Ez idén sem változik, ami ki fog egészülni a problémás ügyek kezelésével is. Erre már volt példa, tehát fel vagyunk készülve minden lehetőségre.

Címlapfotón: Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív