Agrárgazdasági Hírportál

Baromfiágazat

Tartalmas konferencia zajlott a Tojás Világnapján

A Baromfi Termék Tanács, és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (BTT-MTTSz) október 8.-án a megszokott helyen, a Hotel Holiday Inn tanácstermében rendezte meg a 19. Tojás Világnap szakmai konferenciát. A levezető elnöki tisztet idén is Prof. Dr. Horn Péter akadémikus, rektor emeritus (MATE, Kaposvári Campus) látta el.

Közzétéve:

A konferencia résztvevői
Cikk megosztása:

A cikkben található alcímek:

  • Lejtőn van a magyar állattenyésztés
  • Az Agrárminisztérium segíti a baromfiágazatot
  • Meg kell állítani a termelők megnyomorítását!

A konferencia első részében a megnyitó beszédet Szép Imre, az MTTSz elnöke tartotta. Köszöntőt mondott Zászlós Tibor (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) alelnök, és Dr. Csorbai Attila, a BTT elnök-ügyvezető igazgatója tolmácsolásában Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, aki levélben küldte el gondolatait a tojás világnappal kapcsolatban. A délelőtti órában hangzott el „A koronavírus-járvány hatása a tojáságazatra” című előadás Nan-Dirk Muldertől senior global specialist animal protein (Rabobank, RaboResearch Food & Agribusiness). A délelőtti programot Dr. Kőrösi László baromfi-egészségügyi szakállatorvos, c. egy. docens, AgriAL Bt. zárta „Mikoplazma fertőzések és az ellenük való védekezés lehetőségei a tojóhibrid állományokban” című előadásával. A kávészünetet követően

„A tojótakarmányozás aktualitásait” ismertette Fejes György kereskedelmi igazgató (Cargill Takarmány Zrt.). A „Vírusos légzőszervi megbetegedések elleni védekezés stratégiája tojóállományokban” témakörről Cserép Tibor DVM, MRCVS, Intervet Hungária Kft. tartott előadást. Dr. Tóth Adrienn, a MATE, Élelmiszertudomány, Állatitermék és Élelmiszertartósítási Technológia Tanszék docense a „Tojáslevek eltarthatóságának növelése kombinált kíméletes tartósítási eljárások alkalmazásával” végzett kísérletek eredményeiről számolt be.

Lejtőn van a magyar állattenyésztés

Szép Imre elnök múltidézéssel kezdte mondandóját: az idősebb generáció még emlékszik arra, hogy évtizedekkel ezelőtt arról folyt a vita, hogy mennyire egészséges a tojás fogyasztása. Szerencsére mára már ez a vita végérvényesen eldőlt, hiszen tudjuk, hogy

a tojás az egyik legnépszerűbb, legolcsóbb, kiváló tápláló és élvezeti értékkel rendelkező élelmiszer. A tojás biológiai értéke száz, ezért is lehetnek büszkék a tojástermelők arra, hogy olyan termékkel jelennek meg a piacon, ami az emberek egészséges életmódját nagymértékben támogatja.

Szép Imre MTTSz elnök

Szép Imre MTTSz elnök. Fotó: Hajtun György

A napi helyzetet értékelve az elnök elmondta, hogy

az év elején bekövetkezett takarmányár változás nyilvánosságra hozatalának az lett a következménye, hogy az üzletláncokban felemelték a tojás fogyasztói árát. S mi történt a termelőkkel? Nem kaptak több pénzt a tojásért, sőt, április végétől a tojás átadási ára csökkent. Nem ritka az olyan eset, hogy az adott időpontban, az adott áruházláncban a tojást több mint 50 százalékos árréssel árusítják. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a helyzet a termelőnek felháborító, és elfogadhatatlan.

Ma már ott tart az ágazat, hogy nem csak a takarmányár okoz gondot a termelőknek, hanem az is, hogy egyes takarmány kiegészítőket fizikailag nem tudják beszerezni.

Szép Imre természetesen beszélt a ketreces tartás körül kialakult hisztériáról is, ami nyugat-európai civil kezdeményezéssel kezdődött azzal, hogy 1,2 millió aláírást gyűjtöttek össze a ketreces tartás betiltása érdekében.

A civilek a brüsszeli Európai Bizottsághoz fordultak az aláírásokkal annak érdekében, hogy tiltsák be a ketreces tyúktartást, és minden más állatfaj ketreces tartását, ideértve a sertést, a borjút, a nyulat, a baromfiféléket, mint kacsa, liba, pulyka, stb. állatfajokat is.

A Tojás Szövetség Intéző Bizottságának múlt heti ülésén értékelték a helyzetet, s az fogalmazódott meg, hogy

akik ezt a petíciót kezdeményezték, és aláírattatták az állampolgárokkal, azok egy fontos dologban hazudtak. Nem igaz az, hogy környezetvédelmi szempontból a ketreces tartás bármilyen módon kifogásolható lenne. Ennek a technológiának a legkevesebb a káros gázkibocsátása, az egy tojásra jutó víz-, és a takarmány-felhasználás, ami a mai takarmányárak miatt komoly gazdasági, hatékonysági kérdéssé vált.

A Baromfi Terméktanács igazgatójával, Csorbai Attilával, Molnár Györgyi titkárral közösen volt Szép Imre az Agrárminisztériumban egy megbeszélésen, amelyen Feldman Zsolt államtitkár, Tarpataki Tamás helyettes államtitkár, és Bognár Lajos főállatorvos vett részt.

A baromfiágazat elutasítja a petícióban megfogalmazottakat, s elutasítja az Európai Parlament álláspontját is, miszerint 2027-ig az Európai Unióban be kell tiltani a ketreces tyúktartást is.

Szép Imre kritikaként fogalmazta meg, hogy a magyar európai parlamenti képviselők közül csak a FIDESZ képviselők nem szavazták meg az előterjesztést, viszont a többi párt képviselői igennel voksoltak.

Ez azért sajnálatos dolog, mert nem politikai, hanem kizárólag szakmai, gazdasági kérdésről van szó, és nem kérdezték meg a szakma képviselőit. A szakmai szervezetek viszont minden magyar európai parlamenti képviselőt megkerestek azzal, hogy ismertessék a szakmai álláspontjukat az „End of the cage age” civil kezdeményezésről.

Az Európai Bizottság 2023 végéig elkészíti a hatástanulmányt, és 2025-tel kívánják megalkotni a rendeletet a ketreces tartás megtiltásáról. Hogy mikorra tervezik azt bevezetni, az már más kérdés, fogalmazott az elnök. Magyarország önmagában gyenge ahhoz, hogy ebben a kérdésben hathatósan felléphessen, ezért szövetségeseket kell keresni.

Az Agrárminisztérium felvállalta, hogy intézi a miniszteriális kapcsolatok felvételét a franciákkal, a spanyolokkal, a portugálokkal, az olaszokkal. A szövetségnek az említett országok társzervezeteivel kell a kapcsolatot felvenni annak érdekében, hogy összefogjanak ebben a kérdésben. Ha az összefogás kialakul, akkor létrejön az a blokkoló kisebbség, ami az unió rendeletének elfogadását megakadályozhatja, fogalmazott az elnök.

A tojáságazatnak a legnagyobb problémája az igen alacsony jövedelemtermelő képessége. Nincs jövedelem!

Az áprilisi-májusi árcsökkenés óta napjainkig tojásdarabonként 5-6 forint veszteség keletkezett, ami hosszú távon nem tartható. Az elnök itt hangsúlyozta, hogy szerintük az egész magyar állattenyésztésben problémát jelent, hogy az ágazatok (sertés, szarvasmarha, tojás, baromfi ágazat) külön-külön, egyedül harcolnak az igazukért. Itt az ideje annak, hogy a Nemzeti Agrárkamara soron kívül készítsen előterjesztést a magyar állattenyésztés egészének a megmentése érdekében.

Ebben két dologra kellene koncentrálni. Az egyik: hogyan lehet az állattartóknak elfogadható áron takarmányt biztosítani, míg a másik: hogyan lehet a termelőket az értékesítési láncban olyan pozícióba hozni, hogy minden állattartónak kellő jövedelme termelődjön. A helyzet ugyanis nem csak a tojástermelőknél, hanem mindegyik állattartónál tragikus. A gondolat nem ördögtől való. Amikor az építőanyag árak drasztikusan emelkedtek, akkor a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kormány előterjesztést fogalmazott meg, amit a kormány elfogadott, és intézkedett. Ha ilyen lépés születne az állattenyésztők érdekében, akkor 1-2 hónapon belül meg lesznek az intézkedéseknek a pozitív hatásai (például korlátozzák az importot).

Ha viszont nem történik mindez, akkor nem lehet a magyar állattenyésztést a lejtőn megállítani, mondta végezetül Szép Imre.

Az Agrárminisztérium segíti a baromfiágazatot

Feldman Zsolt államtitkár levelét Csorbai Attila olvasta fel.

„Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Résztvevők!

A Tojás Világnapját 1996 óta, minden évben október második péntekjén ünneplik meg világszerte, különféle rendezvényeken. Önökkel hagyományosan szintén ebben az időpontban szoktunk találkozni, idén azonban egybeesik a rendezvényük az OMÉK-kal, így személyesen nem tudok jelen lenni a konferencián, ezért kérem, hogy kivételesen így fogadják el a köszöntőmet.

Csorbai Attila BTT elnök

Csorbai Attila BTT elnök. Fotó: Hajtun György

Kihívásokkal teli, rendkívüli időszakban élünk, amelyben felértékelődött az élelmiszerellátás biztonsága. A baromfi és a tojáságazat működésében számos váratlan esemény jelent komoly kihívást. A madárinfluenza, és a koronavírus járvány még mindig jelentős hatással van, hiszen az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból szintén új helyzetet teremtett. A magyar gazdálkodóknak köszönhetően ugyanakkor az országban folyamatos volt az élelmiszerellátás ezen időszakban is.

Ezekben a nehéz időszakokban a meglévő eszközeinkkel segítettük a baromfiágazatot. Hol kártalanítással, hol válságtámogatásokkal, hol a hitelezéshez kapcsolódó eszközökkel. Tavaly a kormány gazdaságvédelmi alap forrásaiból biztosított 25 milliárd forintos keretet a válságtámogatásokra.

Ezt a koronavírus élelmiszertermelésre gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében biztosítottuk a gazdálkodók és az élelmiszeripari vállalkozások részére, amelyből a baromfiágazat is arányosan részesedett.

A takarmányárak emelkedése ugyanakkor nagy kihívást jelent a baromfi, és tojástermelők számára is, mivel a takarmány a legmeghatározóbb költségösszetevő. Erre a takarmányár robbanásra az agrártárca 4,4 milliárd forint többletforrást biztosított az állattartók számára.

Az Európai Unióban elsőként, és egyedüliként idén elindítottuk a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert.

Ez minden gazdaság számára a neki nem felróható okokból származó jövedelemcsökkenést akár 70 százalékos mértékig képes visszapótolni, a piaci árak hullámzásának, káros hatásainak a kivédésére.

Minden magyar állattartónak érdemes belépnie ebbe a rendszerbe. Ez az eszköz ad lehetőséget az uniós keretek között a hasonló piaci krízisek átvészelésére. A gazdasági és járványügyi nehézségek mellett közösen kell kezelnünk azt a kihívást, ami az állattartással, a baromfitartással, és a tojástermelés hagyományos, megítélésünk szerint, magas állatjóléti feltételeknek is megfelelő formáival szemben jelent meg egyes társadalmi csoportok, civil szervezetek részéről. Meggyőződésem, hogy a veszélyhelyzet okán fel kell értékelődnie a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszerek szerepének.

A koronavírus járvány miatt megnövekedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van, az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad, és biotartásnak, mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar tojással tudják feltölteni.

Támogatjuk a fogyasztók edukációját, a tojással kapcsolatos tévhitek eloszlatására, értékeinek megismertetésére. A vásárlónak meg kell adni a lehetőséget, hogy a számára fontos paraméterek alapján döntsön, biztosítani kell a hiteles tájékoztatást, és a választási lehetőséget.

A tojótyúk állományokkal kapcsolatos ketreces tartás felszámolását érintő vita, és civil kezdeményezéssel kapcsolatban a döntéseket mindenképpen tudományosan megalapozott tényekre érdemes alapozni.

A kormányzat számára stratégiai fontosságú a hazai baromfiágazat működése és versenyképességének a megőrzése. A magyar kormány minden segítséget megad a hazai élelmiszergazdaság szereplői számára, a támogatások széles skálája a termelőink számára a jövőben is elősegíti a versenyképesebb élelmiszer-előállítást.

Köszönet az elvégzett munkájukért, amelynek teljesítésében az Agrárminisztériumra, és a kormányra továbbiakban is számíthatnak. Hasznos időtöltést, érdekes találkozásokat, és tartalmas beszélgetéseket kívánok a konferencia idejére”, zárta levelét Feldman Zsolt államtitkár.

Meg kell állítani a termelők megnyomorítását!

Zászlós Tibor a NAK alelnöke köszöntőjében a nehéz helyzetből való kilábalási lehetőségekről beszélt.

Mindenekelőtt a kamara nevében köszönte meg minden egyes tojástermelőnek, állattenyésztőnek, hogy a covid időszak alatt, és ma is megtartotta a tevékenységét. Amikor elhangzik az, hogy támogatást kér az állattenyésztési ágazat a kormánytól, akkor változtatni kell a szavakon: az állattenyésztők nem támogatást, hanem invesztíciót kérnek a kormányzattól. Mert minden befektetett forint, amit a kormány az állattenyésztésbe beletesz, 1,30-1,50 forinttal térül meg. Nem segélyt, invesztíciót kér az ágazat!

Zászlós Tibor NAK alelnök

Zászlós Tibor NAK alelnök. Fotó: Hajtun György

Kérdés, hajlandó-e az áruházlánc többet fizetni a termelőnek? A termékpálya szereplői egymás zsebében turkálnak, és legfőképpen a termelő zsebében. Ez tarthatatlan állapot. Együttesen kell fellépnünk, jelentette ki az alelnök.

Amikor az áruházláncoktól azt kérte az alelnök, hogy legyen transzparens az ár alakítása, és legyen kiírva a termékre az első átvételi ár, akkor az volt a válasz, hogy nincs rá társadalmi igény.

Valóban nincs rá igény? De van, ezért lássuk a medvét! – fogalmazott Zászlós Tibor. Minden kereskedelmi áruházláncnál pontosan tudják a termelők önköltségi árait. Az Európai Unióban, amely a transzparenciájáról híres, mitől titkos az áruházláncok árképzése? Mert nincs rá igény?

Változtassunk ezen a helyzeten, közösen lépjünk fel azért, hogy van igény a transzparens árképzésre, hangsúlyozta az elnök.

Majd hozzátette, hogy ha a ketreces tartás betiltására van „társadalmi” igény, akkor legyen erre is. Két éve vetette fel az alelnök, hogy a ketreces tartástechnológia milyen előnyökkel jár a szabad tartással szemben. Japánban például az elmúlt években támogatták a ketreces tartás fejlesztését a bakteriális fertőzések elkerülése, a hatékonyabb termelés elérése érdekében, amiért hideget-meleget kapott az alelnök. A járvány idején a valódi hús, a tojás, a tartós tej fogyott el a pultokról, mivel azonnal működött az emberekben az ősi ösztön. Az állattenyésztőknek egyértelművé kell tenni, hogy a hazai állattenyésztési ágazatok megfelelően ki tudják szolgálni a hazai piac igényeit. Korlátlanul nem lehet a termelőket megnyomorítani, s hosszú távon nem lehet visszaélni az állat-, és a szakmaszeretetével.

A magyar gazda zöld gazda, amit a számok is igazolnak! „Nekünk, állattenyésztőknek is társadalmi igényeket kell keltenünk, vagy pedig meg kell védeni magunkat, mert emlékplakett lehet a tevékenységünk helyett. Össze kell fognunk, és átláthatóvá kell tenni az egész termékpályát, hogy a termelőt ne tudják kizsebelni”, fogalmazott végezetül Zászlós Tibor.

Hajtun György

Kapcsolódó cikk: Előre tör a biomérnökség: megfejtették a fehérjék genetikai kódját

Cikk megosztása: