Agrárgazdasági Hírportál

Interjú

Törvény a drónos növényvédelemről – interjú Jordán Lászlóval, a NÉBIH NTAI igazgatójával

Az agrár-digitalizáció egyre szélesebb utat tör magának a hazai agrárágazatban is. Elkerülhetetlen a digitális eszközök alkalmazása, mivel ez jelenti a közeljövő kitörési pontját az ágazat számára. Jordán László igazgató (NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, NTAI) különösen nagy figyelmet fordít a drónok, ezen belül a növényvédelmi drónok alkalmazására.

Közzétéve:

Jordán László - interjú a NÉBIH NTAI igazgatójával
Cikk megosztása:

– Igazgató úr, nagy sikerként könyvelhető el az új dróntörvények megszületése, életbe lépése. Ezekkel a törvényekkel, amelynek a megalkotásában Ön is meghatározó szerepet töltött be, zöld utat kapott a drón, mint precíziós eszköz mezőgazdasági alkalmazása.

Az Európai Unió 2019-ben fogadta el a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos közösségi szabályozásokat, s ezt követően 2021 elején jelent meg a hazai légközlekedési törvény módosítása, majd a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek.

Drón törvény - Interjú Jordán Lászlóval, a NÉBIH NTAI igazgatójával

– Az első jogszabályban azonban még nem írták le azt a jogi környezetet, amelynek alapján a növényvédelemben is használhatóvá válik a drón, mint eszköz.

Azzal kezdeném a válaszomat, hogy a drónok megjelenése egy olyan új helyzetet teremtett nem csak a mezőgazdaságban, hanem mindenütt, hogy nagyon gyorsan a nulláról kellett felépíteni a drónhasználathoz igazodó jogszabályozást. Mégpedig olyan jogszabályi háttérre van szükség, hogy annak keretében hatékonyan, biztonságosan használhassák a drónt, és nem utolsó sorban mindenki számára, aki ezt szeretné, elérhető legyen ez a technológia. A drónok, mint légi járművek, és az ehhez kapcsolódó szabályozás az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartoznak. Ők alkotják meg az általános szabályrendszert a két uniós rendelethez igazodva. Amivel mi foglalkozunk, azok a törvényre ráépülő rendelkezések, és csak egy speciális ággal, a permetező drónok alkalmazásával, illetve az ezt lehetővé tevő jogszabályi környezet kialakításával foglalkoztunk. Vagyis csak a mezőgazdasági ágazat permetező drónjaival foglalkozunk.

– A gazdálkodók is örömmel vették tudomásul, hogy a dróntörvény joghézagját – úgymond – betömték, mert egyre nagyobb az igény a drónhasználatra.

A jogalkotási folyamat a drónok esetében 2018-ban kezdődött, és sok buktató elhárítása után megszületett a légi növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály módosításának tervezet, amely idén februárban jelent meg miniszteri rendeletként, és hatályba is lépett. Ezzel lehetővé vált a permetező drónok növényvédelmi alkalmazása is. Erre azért volt szükség, mert a növényvédelem veszélyes üzemi tevékenység, ezért csak a jogszabályi előírások alapján lehet végezni ezt a munkát. A 44/2005-ös rendelet a zárt kabinú repülőgépek, helikopterek hagyományos növényvédelmi tevékenységét szabályozza, és nem szól a drónokról. Éppen ezért a drónos növényvédelem nem volt engedélyezve, semmilyen legális formában nem lehetett azt végezni – a kísérletek és tudományos vizsgálatok kivételével. Ugyanakkor a gazdálkodók részéről igen nagy volt az érdeklődés, ezért futottunk neki a 44/2005-ös rendelet módosításának. S ez a módosított rendelet jelent meg most februárban. A változtatások legtöbbje arról szólt, hogy a légi növényvédelembe most már beleértjük a drónokat is. A rendelkezésben kiterjesztettük a növényvédelmi tevékenység végzését a drónokra is, és néhány új szabály kifejezetten a drónokra vonatkozik. Ennek a leglátványosabb része a növényvédelmi drónpilóta képzés, ennek alapján külön tanfolyamot kell elvégeznie annak, aki a drónnal növényvédőszert akar kijuttatni. A növényvédelmi drón használatához megszerzendő engedélyhez szükség van a dróntörvényben előírt jogosítványok megszerzésére is, tehát A2, drónpilóta jogosítványra, rendelkezni kell érettségi bizonyítvánnyal, B kategóriás jogosítvánnyal, és növényvédelmi zöld könyvvel, tehát kettes forgalmi kategóriába sorolt növényvédőszerek vásárlására, felhasználására jogosító engedéllyel. Aki tehát ezekkel az okmányokkal rendelkezik, az megkezdheti a növényvédelmi drónpilóta tanfolyamot.

– Hogyan épül fel egy tanfolyam?

A tanfolyam modulokból áll. A géptani modul keretében a permetező drón géptani felépítésével kell megismerkedni. A térinformatikai tantárgy a térinformatikai alapismereteket kap a hallgató, és megtanulja, hogy kell a területet felmérni, hogy kell a térképet a drónba átültetni, hogyan kell a növényvédelmi kezelést megtervezni, és aztán hogy kell azt kivitelezni. Az agrometeorológiai modul megítélésem szerint, kiemelt fontossággal bír, ugyanis a levegőből történő munkavégzést olyan jelenségek befolyásolják, amivel sokan egyáltalán nincsenek tisztában. Egy korábbi agrármérnök képzés során 1-2 félév agrometeorológiát kellett meghallgatni, s mivel jómagam is részese voltam ennek, ezért mondhatom, hogy az ott szerzett tudás kevés ahhoz, hogy valaki megalapozottan, drónnal növényvédőszert juttasson ki. És mindezt tegye azzal a biztonsággal, amit ezek a korábbi ismeretek megalapoznak. Így a növényvédelmi drónpilóta képzésbe bele kellett tenni az agrometeorológiai modult, amit az elvárásaink szerint meteorológusok oktatnak, akik maximálisan tisztában vannak azokkal a légköri viszonyokkal, amelyek befolyásolják ezt a munkavégzést. S a tanfolyam része a gyakorlati képzés is, minden drónpilóta jelöltnek, hallgatónak 17 óra repülést kell teljesítenie a drónnal ahhoz, hogy vizsgára lehessen bocsátani.

– Kizárják-e a pilótás növényvédelmet a növényvédelmi drónnal?

Dehogyis! A drónos növényvédelem kiegészíti a repülőgépes, helikopteres növényvédelmet. Egyébként korábban is csak a szigorú jogszabályok betartásával lehetett, és lehet ma is repülőgépes növényvédelmet végrehajtani. A hagyományos repülőgépek vezetéséhez komoly ismereteket kellett megszerezni. Most, a drónoknál is hasonló ismeretek megszerzésére van szükség. A köztudatban a repülőgép egy nagyon nagy eszköz, s a repülés mindig egy misztikus dolog, így könnyen elfogadható, hogy a repülőgép használatához, működtetéséhez nagyon nagy szakmai tudás szükséges. Ezzel szemben a drón relatíve kicsi eszköz, könnyű hozzájutni, a pilóta a földről irányítja, így a laikusok által más megítélés alá esik az üzemeltetése. Holott ugyanazokkal az ismeretekkel mindenképpen rendelkeznie kell a drónpilótának, mint a repülőgépes pilótának. Mindenkinek arra kell figyelni, hogy a drónok szakszerű, megfelelő üzemeltetése sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb tudást igényel, mint azt elsőre bárki is gondolná.

Drón törvény - Interjú Jordán Lászlóval, a NÉBIH NTAI igazgatójával

– Milyen negatív tapasztalatok állnak rendelkezésre a repülőgépes növényvédelemből a drónos növényvédelem számára?

Elsősorban az elsodródásról kell beszélni. A drónos növényvédelem az elmúlt években is zajlott, noha ennek nem voltak meg a törvényi, jogszabályi feltételei, azaz illegálisan végezték ezt tevékenységet, amelynek során nagyon sok elsodródás történt, sok esetben az agrometeorológiai ismeretek hiánya miatt. Persze, voltak műszaki, irányítási hibák is, de elsősorban a növényvédőszer elsodródása volt a legnagyobb probléma, ami olyan helyre került, ahová nem kellett volna. Ha ez gyomírtó szer volt, annak látványos hatása volt, ha gombaölő szerről volt szó, akkor az nem látható a szomszédos táblán, de attól még ugyanolyan káros. A drónhasználat során (is!) nulla az elsodródás elfogadható szintje.

– Milyen előnyökkel jár a drón növényvédelmi használata?

Sok előnye van. Sokkal szélesebb időintervallumban használható, mint a hagyományos földi gépet. Eső után, amikor megszáradt a növényállomány, már lehet menni a drónokkal, és nincs taposási kár. Nehezen megközelíthető helyeken a drón biztonsággal tud dolgozni, és ott is, ahová a pilótás gép nem tud eljutni. S ami még előny, hogy éjjel is lehet a drónt üzemeltetni, bizonyos feltételek mellett, de például a virágzó növényállomány kezeléséhez, egy méhkímélő technológia végrehajtásánál több lehetőséget ad a drón használata.

– Milyen növényvédő-szert használhatunk a drónnál?

Ez is fontos kérdés. Az engedélyezett növényvédőszerek kérdése az Achilles-sarka a drónos növényvédelemnek, ugyanis mi azt az utat választottuk, hogy az ismeretlen technológia, amiről nincsenek gyakorlati tapasztalatok, azt a legnagyobb óvatosság elve mentén kezeljük. Minden növényvédőszernek, amit drónnal ki akarnak kijuttatni, egy engedélykiterjesztési procedúrán kell keresztül mennie, azaz a növényvédőszer okiratába fogjuk beleírni, hogy alkalmas drónos kijuttatásra is. Ehhez hatékonysági és elsodródási vizsgálatokat kell végezni. Egyszerűsített vizsgálatokat, ahol tömbösítjük a kultúrákat és károsítókat, vagyis nem kell minden kultúra minden egyes károsítójára a szert levizsgálni. A jellemző kultúrákon, jellemző károsítókra kell végezni a vizsgálatokat. Ha megfelelő hatékonyságot igazolnak, és nincs elsodródás, akkor az adott készítmény megkapja a drónos használatra is az engedélyt.

Idén négy kérelmet kaptunk engedélyokirat kiterjesztésre, azonban egyik sem hozta a megfelelő hatékonyságot igazolni, így nem tudtuk a drónos kiterjesztést az okiratokba beleírni. Jelenleg nincs több kérelem a hivatalnál, így még nincs engedélyezett növényvédőszer a drónos kijuttatásra. Ismeretink szerint vannak jó vizsgálati eredmények is, így hamarosan adhatunk engedélyt a drónos felhasználásra. Nem gondolnám, hogy mindez a szerek hibái lennének, s azt sem, hogy a kijuttató eszközzel lenne probléma, de még kevés tudásunk van ahhoz, hogy jól tudjunk drónnal növényvédelmi munkát végezni. Több tapasztalat, kutatás és vizsgálat szükséges, biztos vagyok benne, hogy a szakemberek megtalálják azokat a kijuttatási módokat, ahol már elegendő hatékonyságot fog a drónos kijuttatás is elérni, most úgy látszik, hogy még nem tartunk itt.

Szeretném jelezni, hogy fenntartásokkal kell kezelni azon marketing eredményeket, amelyek olyan csodálatos eredményeket mutatnak be, ami pl. jobb, mint a földi kijuttatás. A minőségbiztosított vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatékonyság területén még fejlődésre van szükség.

– Vannak-e nemzetközi tapasztalatok, amelyeket idehaza is hasznosíthatunk a növényvédőszer alkalmazhatósága terén?

Európában folynak különböző kutatások ezen a téren, és néhány uniós tagállamban már vannak engedélyezett drónos kijuttatásra alkalmas növényvédőszerek. De ezek nem általános, hanem egyedi engedélyek. Tudtommal ezeknél a szereknél sem voltak olyan kutatási eredmények, amelyeket mi jelenleg folytatunk. Európában még nincs olyan növényvédő szer engedélyokirat, ami alapja lehetne a vizsgálati eredmények gyors, megalapozott átvételének.

– A drónok már beépültek a precíziós műszerek kategóriájába. A hazai piacon rendkívül színes a kínálati paletta. Milyen alapon válasszon a gazdálkodó drónt?

Két irányból közelítem meg a precíziós gazdálkodást. Egyik szempont az, hogy a drón valóban precíziós eszköz, ha helyspecifikus technológiát hajtunk vele végre. Az azonban még nem jelent precíziós gazdálkodás, hogy van egy permetező drónunk, ami képes a foltkezelés elvégzésére.

A kulcskérdés a felvételező eszköz, ugyanis, ha a növényi állomány monitoringozása eljut egy olyan szintre, hogy a károsítókat úgy tudják felmérni, ami már lehetővé teszi a differenciált kijuttatást, a foltkezelést a növényvédőszerekkel, akkor az majd valódi helyspecifikus növényvédelmet fog jelenteni. Jelenleg ez is kutatási fázisban van, mert még nincsenek olyan adatfeldolgozó szoftverek, amelyek alkalmasak lennének ilyen jellegű megbízható eredmények kibocsátására. De bízom benne, hogy a technika gyorsan fejlődik, így hamarosan a gazdák rendelkezésére fog állni ez a technológia is.

Ami a drónokkal történő növényvédelmet illeti – s ez a másik megközelítésem – mivel nincs engedélyezett növényvédőszer, s a növényvédelmi drónpilóta képzés sem indult el, mert egyelőre nem tudtunk kiadni még engedélyt képző intézménynek, így képzett pilóta sem lehet, ezért kizárt, hogy bárki legálisan tudjon drónos növényvédelmet szolgáltatni. Bár tudom, hogy a nem teljesen legális oldalon ez már működik.

Arra hívnám fel az ilyen szolgáltatást igénybe vevők figyelmét, hogy reálisan mérlegeljék a kockázatokat, lehetőségeket, ugyanis a marketing célú vizsgálatok, bemutatók csodálatos eredményekről beszélnek, és a minőségbiztosított vizsgálatok sem azt igazolják, hogy a technika teljesen alkalmatlan, de még így is fenntartással kell azokat fogadni.

A drónok nem mindegyike felel meg ugyanis az előírt feltételeknek. De tudni kell, hogy mindegyik forgalomba kerülő drónnak át kell esnie egy típusminősítési felülvizsgálaton, amit jelenleg a MATE (mint a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet jogutódja) végez el. Ez garantál egy olyan minősítést a permetező drónnak, amivel elvárható minőségi, biztonságos munkát végezhetünk. S ez garancia arra, hogy a drón alkalmas az oktatási használatra is. Ezen túl semmiféle kötelmet nem szabunk, a piac fogja szelektálni a kínálati palettát.

– Használható-e a drónos növényvédelem bizonyos időjárási körülmények között? Mondjuk akkor, amikor azonnal el kellene végezni a növényvédőszer kijuttatását.

Az időjárás szerintem jobban befolyásolja a földi gépet, mint a drónt. A drónos kijuttatásnál sincsen szigorúbb előírás, mint a földi gépeknél, ugyanakkor a földi gépnél a talajállapot is fontos, adott esetben korlátozó tényező, míg a drónnál nem.

– Milyen oktatási cégek jelentkezését várják a növényvédelmi drónpilóta képzéshez?

Engedélyezett felnőttképzési intézmények végezhetik a növényvédelmi drónpilótaképzést akkor, hogyha megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket a jogszabály is előír. Olyan oktató gárdával kell rendelkezni, ami a drónos növényvédelem egyes részterületein megfelelő kompetenciával bír, az agrometeorológiát meteorológus oktatja, a növényvédelmet növényorvos, a térinformatikát térinformatikus tanítja. A képzésnek tehát személyi és tárgyi feltételei vannak. A tárgyi feltételek közül a legfontosabb a drón, ebből két különböző gyártmánnyal kell az oktatási cégnek rendelkeznie, amellyel a képzést elvégezhetik.

A tanulók a tanfolyam során így tudják érzékelni azt a különbséget, hogy milyen megoldási különbségek vannak az egyes gyártmányoknál. A gyakorlati képzésre 17 órát kell szánni, míg az elméleti oktatásra 110-130 órát. S itt mondanám el, hogy várjuk az oktatási intézmények jelentkezését. Két intézmény már jelentkezett, mindkettőt hiánypótlásra szólítottuk fel. Ha a hiányokat pótolják az intézmények, akkor már meglesznek az első fecskék is a hazai piacon. Nem tartok attól, hogy ne lenne elegendő jelentkező, hiszen 10-15 intézmény már lefedné az országos igényt.

– Kinek javasolja, hogy egy ilyen képzésen majd részt vegyen?

Bárkinek, aki készséget érez ez iránt a tevékenység iránt, és teljesít minden feltételt.

– Felügyeli-e a Nébih az oktatást? Vizsgáztatják-e az oktatókat?

Csak a jelentkező intézmények kiírásnak való megfelelését nézzük meg. Azért került előírásra az engedélyezett felnőttképzési intézmény, hogy az oktatás menetébe már ne kelljen beleszólnunk, vagy ellenőrizni azt. Az oktatókat a tanfolyam résztvevői fogják vizsgáztatni: ha megfelelően felkészítik a hallgatókat a vizsgára, ha hasznos tudást adnak át, akkor lesz igény a munkájukra. Többször kaptunk egyébként olyan jellegű kritikát, hogy olyan szakemberek fognak oktatni, akik maguk nem jogosultak arra a tevékenységre, amit majd a tanfolyam elvégzésével az ő tanítványuk végezni fog. Ez így van, de gondoljunk bele, egy teljesen új képzésről van szó, s valahol el kell indulnunk. Az oktatók többségének egyébként nem is kell ilyen végzettséggel rendelkezniük, mert ők szakemberek a maguk területén, s ezt a tudást adja át a képzés során.

– Végezetül arról kérdezem, hogy mennyibe fog kerülni egy ilyen jogosítvány megszerzése?

Sokba fog kerülni a tanfolyam elvégzése, de összeget nem mondanék. Olcsó húsnak híg a leve, az egynapos képzések relatíve olcsók ugyan, de nem elegendőek a drónnal történő növényvédelem végzéséhez. A képzési összegek nyilván különbözőek lesznek az oktatási intézményeknél, de még innen sem kaptunk árajánlatokat. Azt azonban már most látjuk, hogy a drónpilótás növényvédelemre nagy a gazdálkodói igény, tehát ebben mindenképpen van jövő. A legvégén annyit tennék hozzá, hogy mi most csak és kizárólag a permetező drónoknak az általános előírásokra épülő, speciális előírásairól beszéltünk.

Hajtun György

Cikk megosztása: