Új kihívások előtt a halászati ágazat – beszélgetés Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával

Sziráki Bence a MA-HAL tevékenységéről szólva elmondta, hogy

A MA-HAL viszonylag új szervezet, két jogelődszervezet, nevezetesen, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL), és a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) összeolvadásával jött létre, így a gyökerek 1957-ig nyúlnak vissza. A MA-HAL 2016. december 16-án alakult meg, s a törvény adta lehetőségekkel élve új irányok nyíltak meg az ágazati érdekképviselet előtt.

A tógazdaságok értékei

A Földművelésügyi Minisztérium 2018. április 5-én kelt ApF/154 – 1/2018. iktatószámmal ellátott határozatával ismerte el a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetet, mint a halászati, és akvakultúra ágazat szakmaközi (ágazatközi) érdekképviseleti szervezetét.

A MA-HAL a taglétszámát tekintve reprezentatívnak mondható, hiszen lefedi az ágazat 85-90 százalékát. A tagjai tógazdasági és intenzív üzemi haltermelők, halfeldolgozók, kereskedők, de tagok az egyetemek, és kutatóintézetek is. Miután önkéntes alapon lehet csatlakozni, a taglétszám évről évre gyarapszik. A MA-HAL és a MOHOSZ stratégiai együttműködést kötött 2017. március 20-án, amelyet az I. Halak Napja rendezvényén írtak alá. Az együttműködés ez év őszétől vált szorossá azzal, hogy 2017 óta a két szervezet közösen tárgyalja meg a haltelepítés irányárait. „Azt gondolom, hogy a 2021-ben kialakult horgászpiaci árak mind a két fél szempontjából méltányosan alakultak”, mondta az igazgató.

A ponty kiváló minőségben jut el a fogyasztóhoz. Fotó: Hajtun György

A magyar haltermelés értékeiről már sok szó esett, de folyton hangsúlyozni, tudatosítani kell a magyar társadalom számára, hogy a magyar haltermelés környezetbarát módon, alacsony energiafelhasználással, magas színvonalon állít elő kiváló minőségű halhúst. „Készítettünk egy rövid kisfilmet is, ami elérhető a www.magyarhal.hu weboldalonunkon, és a szervezetünk facebook oldalán, ahol már több mint 100.000 ember nézte meg a videót”, jelentette ki Sziráki Bence.

A mezőgazdasági ágazatokkal összehasonlítva a halászati ágazat a leginkább természet-közeli technológiát alkalmazza. Csak kiegészítő abraktakarmányozást végeznek, a halastavak ökoszisztéma szolgáltatásai messze meghaladják a többi mezőgazdasági ágazatét, hiszen ott vegyszerezéssel, műtrágyakezeléssel, monokultúrával termelnek különböző haszonnövényeket. A tógazdaságok viszont eltartják a madarakat, a kétéltűeket, a hüllőket, és megfelelő életteret, táplálékot biztosítanak a számukra, mivel más területekről kiszorultak. Ha nem lennének Magyarországon ezek a vizes élőhelyek, akkor sokkal szegényebb volna a biodiverzitás, jóval kevesebb védett állatfaj volna az országban. A tógazdasági területek nagy része Natura 2000, és Ramsari egyezményhez tartozik, így nagyon szigorú, kötött gazdálkodás folytatható, fogalmazott az igazgató.

Tavaly nőtt a termelés

Nem túlzás állítani, hogy a halgazdálkodás – bár kis ágazatról van szó – komoly erőforrást jelent a hazai mezőgazdaságnak, és elismerten a magyar mezőgazdaság meghatározó része, mivel hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és a vidék fenntartható fejlődéséhez.

A haltermelés, mint tevékenység túlmutat a számszerűsített adatokon, hiszen több társadalmilag hasznos funkciója is van, úgy, mint természet-, és környezetvédelem, vízgazdálkodás, gazdasági, és társadalmi hatás.

Nőtt az intenzív haltermelés. Fotó: Hajtun György

A magyar akvakultúra ágazat helyzetéről szólva az ügyvezető elmondta, hogy a 2020. évi hazai tógazdasági haltermelés mennyisége az előző évi mennyiséghez képest csaknem 4 százalékkal volt magasabb, és összességében 21,5 ezer tonnát tett ki. A korábbi évek tendenciájának megfelelően továbbra is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön koncentrálódott a hazai halhús termelés 84,3 százaléka. Gazdasági szempontból a legfontosabb halfajunk a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhús termelésből több mint 80 százalékkal részesedik.

A jelenleg üzemelő 26,5 ezer hektárnyi halastó napjainkban stagnáló érték, s a jövőképe nagyon is árnyalt az ágazatban, mivel valószínűleg csökkenni fog az elkövetkezendő években. Sok halastavat vonnak be a mezőgazdasági öntözésbe, sok tógazdaságban jelentős a vízhiány, így több termelő gondolkodik azon, hogy felhagy a haltermeléssel. Ennek oka, hogy a növénytermesztési ágazatok jövedelemtermelő képessége jóval meghaladja a halászati ágazatét. Köszönhetően annak, hogy a halászati ágazatban terület alapon nem érhető el olyan támogatás, mint a növénytermesztőknél. Számos külföldi példa van arra, hogy a haltermelők felhagytak a termeléssel. Az AKI adatai szerint évente nem haladja meg a 100 hektárt az új halastó létesítése, a régi tavak felújítása, mondta az igazgató.

A folyamatos halellátás gerincét adó intenzív rendszerekben történő haltermelés mennyisége egyre nő, mivel a termelés sokkal kiszámíthatóbb, mint a tógazdaságokban. Tavaly 5277 tonna halat termeltek az intenzív üzemekben, ami az előző évhez mérten 11 százalékos növekedést jelentett. Ennek a halmennyiségnek a 97 százalékát az afrikai harcsa tette ki, ami azt is jelzi, hogy

Erős a horgászpiac

Rendkívül megerősödött a hazai horgászpiac az elmúlt években, jelentette ki Sziráki Bence. Magyarországon 166 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozik 134 500 hektár.

Ugyancsak nőtt az elmúlt időszakban a horgászfogás (2020-ban 5 664,5 tonna volt a horgászfogás, amelyből 3 894,5 tonnát a ponty tette ki). Tavaly csaknem annyi halat telepítettek horgászati céllal, mint amennyi a horgászfogás volt: 5 189,4 tonna volt a haltelepítés, amelyből 1.176.7 tonna a tavaszi intervenciós pontytelepítés jelentette. A számok is igazolják, hogy ma már erős a haltermelők és a horgászszervezetek közötti együttműködés, és koordináció. Folyamatban van a hosszú távú haltelepítési rendszer kialakítása a hektikus állapotok megszüntetése érdekében. Hosszú távú szerződéskötésekkel biztosítható a természetes vizek tervezhető, folyamatos haltelepítése.

A hazai akvakultúra ágazat jövedelemtermelő képessége alig éri el a 4 százalékot, ami csak szűk keretek között teszi lehetővé a termelőknek a pályázatokhoz szükséges, 50 százalékos önrész kigazdálkodását. E miatt az ágazat szereplői csak nehezen tudják a MAHOP forrásokat igénybe venni, amit az is tetéz, hogy a hitelintézetek nem szívesen finanszírozzák az ágazat szereplőit. Az egyre gyakrabban jelentkező időjárási anomáliákhoz a jelenlegi termeléstechnológia nehezen tud alkalmazkodni. Az enyhe telek miatt nem fagynak be a tavak, a jégpáncél nem védi meg a halállományt a madaraktól, és más halevő, védett állatoktól sem. A takarmány és a gázolaj árának, valamint a munkabérek gyors növekedését nehezen, de leginkább sehogy nem tudja érvényesíteni az ágazat a hal árában. A tógazdaságok még mindig hátrányt szenvednek a támogatáspolitikában a mezőgazdaság más ágazataihoz képest, fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Idén gyengébb az eredmény

Sziráki Bence kitért arra is, hogy az előbb elmondottak miatt sikerült a MOHOSZ-szal megállapodni abban, hogy idén ősszel 850 forintba kerül egy kilogramm horgászati célú telepítésre szánt háromnyaras ponty. A halárak növekedése mögött a már említett termelési önköltségek drasztikus emelkedése áll. Az elmúlt évhez képest, a takarmányárak növekedése az egekbe szökött (takarmánybúza 45-50 százalékkal, kukorica 55,44 százalékkal kerül többe, mint tavaly). Nem lehet figyelmen kívül hagyni az üzemanyagárak növekedését sem, ez alig egy év alatt a gázolaj esetében 145 forintos növekményt jelent literenként. A halak etetése, őrzése és szállítása jelentős üzemanyag felhasználással jár, hiszen a halakat vízben szállítják. A KSH felmérése szerint, tavaly óta 10,1 százalékkal nőtt az átlagbér Magyarországon, s jövőre 200 ezer forintra nő a minimálbér. Ez tovább növeli az ágazatban az amúgy is jelentős munkaerőhiányt, mert megfelelő, versenyképes bér nélkül nincs jelentkező.

Az időjárás is beleszólt az áremelkedésbe. A tógazdasági haltermelés szempontjából nehéz idei gazdasági évet tudhat maga mögött az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt tógazdasági körülmények között egyre nehezebb termelni a halat. A csapadékszegény időjárás, és a működési költségek gyors ütemű növekedése az intenzív haltermelő üzemeket, és a halfeldolgozókat is nagyon megviseli, hiszen ezt a növekményt a fogyasztói árakban egyre nehezebb érvényesíteni. A legnagyobb károkat a dunántúli völgyzárógátas tógazdaságok szenvedték el az aszály miatt, itt akár 30 százalékos terméscsökkenés várható az előző évekhez képest. A MA-HAL saját tulajdonú dinnyési tógazdasága is küzd a vízhiánnyal, vázolta a helyzetet az igazgató.

Fontos a marketing tevékenység

A sok negatívum mellett pozitívumokat is elmondhatunk.

Az ügyvezető igazgató kiemelte az 5 százalékos áfa pozitív hatásait, mert ha ez nem történik meg, akkor kevesebb halat vásároltak volna, és a növekvő termelési költségek negatív hatásai hamarabb jelentkeztek volna. Komoly kormányzati segítség volt a vízkészlet-járulék, és a vízszolgáltatási díjak jelentős mérséklése. Fontos a folyamatos párbeszéd, és jó együttműködés a döntéshozókkal, valamint a szakmai szervezetekkel, a MOHOSZ-szal, a NAK-kal. A növekvő hazai halfogyasztással kapcsolatban (6,7 kg/fő/év) az a szakmaközi szervezet célja, hogy az elfogyasztott haltermékek részaránya minél nagyobb részben hazai haltermékekből álljon. A MA-HAL, MOHOSZ és a NAK közös sajtótájékoztatót tartott 2021. október 21-én Akasztón, amelynek témája az őszi lehalászás megkezdése, és a természetes vizek horgászati célú haltelepítése mellett az volt az esemény célja, hogy a hazai fogyasztók az itthon előállított haltermékeket válasszák.

Sok még a tennivaló az ágazat termeléstechnológiai fejlesztésével kapcsolatban is. Az ügyvezető igazgató szerint a változó időjáráshoz történő alkalmazkodóképesség növelése úgy valósítható meg, ha új, víztakarékos technológiákat vezetnek be, és új halfajokat vonnak be a termelők a tógazdasági haltermelésbe. Az állategészségügyi diagnosztika, és a kezelések fejlesztése azért szükséges, mert kevés állatorvos, szakember foglalkozik a hallal. A piaci, fogyasztói igények kielégítése csak úgy lehetséges, hogy ha az ágazat növeli a feldolgozottság szintjét, és minél több új termékkel jelenik meg a piacon. Az önálló ágazati marketingtevékenység erősítésére pedig azért van szükség, mert az Agrármarketing Centrum által több éve folytatott „Kapj rá!” halfogyasztást növelő kampányban nem csak a hazai, hanem a tengeri halak reklámja is megjelenik, mondta az igazgató.

A MA-HAL a MOHOSZ-szal közösen alapította a MA-HAL Marketing Nonprofit Kft.-t, amely tavaly októberben indította el a HalPéntek kampányt, s amely a hazai termelésű halak fogyasztására buzdítja a nagyközönséget. „Ennek érdekében hozták létre a www.halpentek.hu weboldalt. Az Agrárminisztérium támogatásával az országos rádió, és online kampány keretében idén karácsonykor is fel szeretnék hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy az ünnepi menühöz válasszák az itthon előállított kiváló minőségű haltermékeket, amit egy interaktív boltkereső térképpel segítenek a www.halpentek.hu oldalon. A HalPéntek faccebook közösségi oldalukat tavaly óta már megközelítően 15.000 ember követi, ahol 2-3 naponta friss tartalmakkal, és a tagságnak köszönhetően nyereményjátékokkal jelentkeznek, mondta el az ügyvezető.

Mi várható?

A közeli jövő feladatairól szólva Sziráki Bence elmondta, hogy

amelyben a MAHOP Plusz legfontosabb céljait fogalmazták meg, s azt, hogy a következő ciklusban miképpen használható fel hatékonyan a 16 milliárd forintos keretösszeg. Több egyeztetés már tavaly október óta lezajlott a döntéshozókkal, de lényeges előrelépés nem történt, s a MAHOP Plusz forrásainak felosztásáról még nem született döntés. Fontos javaslatuk, hogy a jelenlegi 50 százalékos támogatási intenzitást 60 százalékra emeljék. Az ügyvezető igazgató nehezményezte, hogy a kormány rendkívüli, hét évre, nemzeti forrásból történő szóló vidékfejlesztési támogatásból a halászati ágazat kimaradt.

Ennek keretében elsősorban területalapú kompenzációs támogatásról van szó, hiszen minden szántóföldi növénytermesztő ágazat részesül területalapú támogatásban. Azok a halgazdaságok, amelyek kénytelenek elviselni a madárkárokat, és fenntartják a biodiverzitást, nem kapnak semmit az ökoszisztéma szolgáltatásokért, pedig ezek fenntartása jelentős összegeket vesznek ki a kasszából. A szakmaközi szervezet javaslata szerint hektáronként 80 ezer forintnyi támogatás szükséges ahhoz, hogy az ágazat talpon maradjon. A hét éves ciklus során nemzeti forrásból 8-15 milliárd forintba kerülne ez a támogatás.

„Azon dolgozunk az Agrárminisztériummal, hogy a MAHOP Plusz beruházási célú felhívásai minél hamarabb elérhetők legyek a haltermelők részére, amik reményeink szerint gyorsabb átfutásúak lesznek, és kevesebb adminisztrációval járnak” – mondta végezetül Sziráki Bence.

Címlapfotón: Sziráki Bence ügyvezető igazgató

Hajtun György www.magyarhal.hu/Halászati Lapok

Agrár24.hu exkluzív