Vegyük a hazai sertéshúst! – „Ünnepeljünk malaccal!”

A cikkben található alcímek:

• Hullámvasútra ültették a sertéságazatot
• Veszteséges a termelés
• Tíz év alatt 9 kilogrammal nőtt a fogyasztás
• Történelmi léptékű fejlesztések
• Fontos a sertéshús fogyasztása
• A krízisbiztosítás működése
• Az Európai Bizottságon van a sor

Az ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsíti. Az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogen és a „Kiváló minőségű, minden ízében különleges sertéshús!” alszlogen alatt megvalósuló kampány elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése és az abból előállított termékek vásárlásának ösztönzése. Az ünnepek alkalmából is érdemes sertéshúst fogyasztani, vezette fel a tájékoztatót Németh Edit, az AMC sajtófőnöke. Milyen a sertéságazat helyzete? Ez a kérdés Éder Tamásnak szólt, aki a bevezetőjében megköszönte az AMC-nek a lehetőséget.

Hullámvasútra ültették a sertéságazatot

Az elnök egy kis történelmi áttekintéssel kezdte mondandóját. Honfoglaló eleink hozták magukkal a szalontai sertést, míg itt, a Kárpát-medencében a bakonyi sertés volt honos.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a sertéshús fogyasztásában jelentős előrelépést a török hódoltság idején értünk el, hiszen ez volt az egyetlen olyan állat, amit a törökök nem tereltek, nem vittek el. A sertéshús tulajdonképpen ekkortól lett meghatározó fehérjeforrásunk. S nem csak a hétköznapokban, de az ünnepi alkalmakor is megjelent a sertéshús a családok asztalán.

De mielőtt az ünnepi asztalról beszélnénk, Éder Tamás néhány ünneprontó gondolatot volt kénytelen elmondani. Az elmúlt években a sertéságazatot mindenütt a bolygónkon a szélsőséges ingadozás jellemezte. Leginkább hullámvasúthoz lehetne hasonlítani azt a helyzetet, ami az elmúlt három évben kialakult. Szélsőséges áremelkedés, kisebb árcsökkenés, kisebb áremelkedés, árzuhanás. Mindez három éven belül.

Alapvetően olyan világpiaci folyamatok állnak e mögött, amelyet Kína indított el. Kína termelésében végbement súlyos hullámzás – ami elsősorban az afrikai sertéspestis megjelenésének köszönhető – olyan mértékben hatott a világpiacra, mint korábban soha. Ilyen rövid idő alatt, ilyen mértékű termelés és árhullámzás nem jellemezte a sertéságazatot. Az elmúlt félév pedig, ezen a hullámvasúton a viszonylag szélsőséges zuhanással jellemezhető.

Azon országok, amelyek abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy exportálhattak Kínába sertéshúst, mert náluk nem volt sertéspestis – mi sajnos nem tartozunk ide, mert a vadállományban van sertéspestis – berendezkedtek arra, hogy Kínában jelentős mennyiségű húst tudnak eladni. Az ólakban ott röfögtek azok a disznók, amelyeknek a potenciális kihelyezési célja Kína volt, ám Kína drasztikusan csökkentette a sertéshús importját.

Veszteséges a termelés

A piaci ilyenkor elkezd korrigálni, melynek a jelei már láthatóak. Egy ilyen egyensúlytalanság esetében kétféle korrekcióra van mód. Az egyik: a kereslet valamilyen formájú növelése, erre azonban nincsenek biztató jelek. A másik: a kínálathoz igazodik a termelés. Szinte mindegyik uniós tagországból arról adtak információt, hogy a kocatartó gazdálkodók időszakosan felhagynak a tevékenységgel, vágóhídra küldik az állataikat. A sertéstenyésztők nem állítanak be újabb malacokat, mert napról napra csak veszteség termelődik.

Nem csak a kereslet hiánya okoz problémát, hanem ezzel párhuzamosan költségoldalon is súlyos, érdemi nehézségekkel néznek szembe a húságazat szereplői, különösen a sertéstenyésztők.

De mindannyian tapasztaljuk az energiahordozók árainak a növekedését, és látjuk azt is, hogy a társadalmilag rendkívül hasznos bérnövekedés is zajlik mindennapjainkban. Viszont a bérek növekedése egy sertéstenyésztő, egy vágóhíd, illetve készítménygyártó számára önköltségnövekedést jelent. A húsipar azzal szembesült, hogy önköltség oldalról drasztikus a növekedés, míg az értékesítési oldalon a kereslet hiánya miatt nem tud árat emelni. Ez a kettős prés súlyos gazdasági helyzetet teremt a legtöbb európai, és magyar sertéstenyésztő számára.

Az ünnepi asztalon ott a helye a sertéshúsból készült ételeknek, ezért Éder Tamás azt kérte a magyar fogyasztóktól, hogy – egyfajta patrióta szolidaritást mutatva a hazai sertéságazat szereplőivel szemben – vásároljanak magyar termékeket. Legyenek tudatosak, figyeljenek oda az ünnepekre való felkészülés során, hogy amikor megveszik a húst, van-e magyar zászlócska a pulton a hústermék előtt? Ha csomagolt húst vásárolnak, figyeljenek arra, hogy mi van a csomagolásra ráírva, és helyezzék előtérbe a Magyarországon tartott, vágott állatokból származó termékeket. S a készítményeknél is keressék meg a gyártó nevét, és a hazait részesítsék előnybe. Az elnök azt kérte, hogy az ünnepek előtt, a vásárlások során segítsék a nehéz helyzetben lévő sertéságazatot azzal, hogy a magyar termékeket helyezik előtérbe, mivel azok egészségesek, finomak, jó minőségűek, mondta végezetül Éder Tamás.

Tíz év alatt 9 kilogrammal nőtt a fogyasztás

A sertéshús fogyasztásösztönző kampányban arra szeretnék a figyelmet felhívni, hogy a sertéshús egyik oldalról sok értéket képvisel, másrészt a fogyasztásának rendkívül sokszínű lehetőségei vannak a következő hetekben, kezdte a tájékoztatóját az államtitkár. Az elmúlt évtizedben marketing eszközökkel segítve – a 24 kilogrammos mélypontról – ismét 33 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves húsfogyasztás. A hazai fogyasztóknak köszönhetően visszakerült a családok asztalára a tradicionális sertéshús, amelynek az egészséges táplálkozásban is fontos szerep jut.

Kapcsolódva Éder Tamás mondandójához, Feldman Zsolt azt hangsúlyozta, hogy jelenleg mélyponton van az ágazat, ezért a sokszínű uniós eszközrendszerrel segíti az agrártárca a sertéstartókat. Átmeneti piaci nehézség esetén a legfontosabb, hogy az agrártárca az állattartók átmeneti, pénzügyi likviditását támogassa, hogy túléljék a keresleti árcsökkenést, miközben a költségek növekedtek. Az idei évben a már kifizetett 8,3 milliárd forintos állatjóléti támogatás mellett, további 5 milliárd forinttal segítik az ágazatot, valamint egy 100 százalékos kamat és költségtámogatott hitelprogramot is bevezetnek decemberben.

Történelmi léptékű fejlesztések

Ha a termelő jövedelme 30 százalékkal csökken, és tagja a biztosítási rendszernek, akkor a kiesett jövedelem 70 százalékát visszapótolják. Ez óriási segítség azoknak, akik beléptek a rendszerbe. Aki pedig még nem tette ezt meg, annak 2022 februárjában újra lehetőség nyílik arra, hogy az idén indult krízisbiztosítási rendszer által nyújtott programba belépjenek. A kormány és a krízisbiztosítási rendszer szereplői olyan közös biztonsági hálót alkotnak, amellyel a nehéz időszakot túlélhetik a termelők.

Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Bizottsághoz az európai sertéstartók közössége a krízishelyzetre való tekintettel harmadszor is benyújtja támogatási igényét. Legutóbb 19 uniós tagállam fordult ezzel a kéréssel az EU-hoz, mivel a szigorú agrártámogatási rendszerben a nemzeti beavatkozások korlátozottak. Nem példa nélküli a kérés, mert például a tejpiaci válság idején kapott a tejágazat célzott támogatásokat, amelyeket idehaza is megkaptak a tejtermelők.

Egy év alatt az állattartók számára megnyitott pályázatra 118 milliárd forint igény érkezett, a telepek korszerűsítése érdekében. Ebből már 72 milliárd forintot jóvá is hagytak, hiszen az az érdekünk, hogy minél több sertéstartó átlendüljön a nehézségeken, és meg tudja valósítani a fejlesztését, mert így hatékonyabb termelést valósíthat meg, amivel nagyobb eséllyel tudják a piaci hullámzásokat kivédeni, mondta az államtitkár. A kampányhoz kapcsolódva Feldman Zsolt végül arra biztatta a vásárlókat, hogy keressék a magyar sertéshúst, aminek a származását kis magyar zászlócskákkal is jeleznek a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben.

Fontos a sertéshús fogyasztása

Németh Edit azon kérdésére, hogy mit tehet a fogyasztó, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese adta meg a választ. Az ügyvezető-helyettes elmondta, hogy

Az ünnepi sertéskampány során egyedi receptválogatással, online bannerekkel, PR cikkekkel és hirdetésekkel, rádióspot-okkal, kóstoltatásokkal, és saját social média felületeiken is a sertéshús fogyasztásának fontosságára hívják fel a figyelmet.

A covid járvány, és a negatívan változó európai- és világpiaci helyzet közepette kiemelten fontos, hogy az ágazat működni tudjon. Az ügyvezető-helyettes kiemelte, hogy a sertéshús fogyasztása annak beltartalmi értékei miatt különösen fontos az emberi szervezet számára, hiszen számos ásványi anyagot (pl. vas, kálium, cink és kálcium), vitamint (B1, B2, B6 és B12 vitamin), illetve olyan esszenciális aminosavakat és zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani, így azokat a táplálkozással kell bevinnünk. A sertéshús-fogyasztás évek óta emelkedő tendenciát mutat Magyarországon, a készítményekkel együtt 33 kg/fő éves szinten van, amely egyre inkább a minőségi húsfogyasztás irányába tolódik, fogalmazott Giczi Gergely.

A krízisbiztosítás működése

Az Agrár24.hu kérdésére Feldman Zsolt a válaszában elmondta, hogy az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára – mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven – egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

A csatlakozásra 2021. február 1-től nyílt lehetőség. Az elektronikusan benyújtott csatlakozási kérelmeket 2021. február 28-ig fogadta a Magyar Államkincstár, mint krízisbiztosítási szerv. Azok a termelők, akik csatlakoztak a krízisbiztosítási rendszerhez – a megművelt földterületük és tartott állatállományuk alapján megállapított – kedvezményes hozzájárulási díj megfizetésével egy kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettjeivé váltak.

A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző három év átlagos jövedelméhez képest. Az átlagos jövedelem megállapításához csatlakozáskor a termelőnek az előző három év gazdálkodási adatait kell megadnia. A termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 69,9 százaléka kompenzálható. A kompenzációs kifizetésekre azonban nem csupán az évente befizetett termelői hozzájárulások biztosítanak fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is. A kifizethető kompenzáció összegének 30 százaléka termelői befizetésekből, 70 százaléka vidékfejlesztési támogatásból áll.

Az egyes mezőgazdasági tevékenységek esetében fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulások egységdíjait az 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendszerhez való csatlakozás és a kompenzációs jogosultság részletes feltételei a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működéséről szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetőek meg.

Az Európai Bizottságon van a sor

Az Agrár24.hu másik kérdésére Feldman Zsolt elmondta, hogy az európai sertéstartók közössége harmadszor is megpróbálja az Európai Unióval elismertetni, hogy a sertéságazatban uniós szintű a krízis. Az Európai Bizottság részéről egyelőre nincs politikai szándék a sertéságazatban kialakult krízis kezelésére. A közösség megítélése szerint van olyan súlyos krízis a sertéságazatban, mint volt a tejágazatban.

Hajtun György/Agrár24.hu

Agrár24.hu exkluzív