Agrárgazdasági Hírportál

Kutatás - fejlesztés

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád

Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési, és szaporodási paramétereit vizsgálta házityúkban Dr. Drobnyák Árpád, aminek eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója a Magyar Tudományos Akadémián vette át a díjat. A Német–Magyar Társaság és az MTA Agrártudományok Osztálya által idén 16. alkalommal odaítélt elismeréshez kétezer euró pénzjutalom társult.

Közzétéve:

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád
Cikk megosztása:

A baromfi termékek iránt megnövekedett igényt a zárt termelési rendszerek tudják kielégíteni, azonban a bizonyítottan bio, illetve az állat- és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő tartástechnológiákból származó termékek kereslete is rohamosan emelkedik. A hatékonyabb termelés érdekében elvégzett szelekció, és nemesítés során a baromfifajok genetikai alapjai beszűkültek, az őshonos fajták kiszorultak a köztenyésztésből. A megjelenő új igényekre, és az őshonos genotípusok eltűnésének problémájára egyszerre adhatnak választ a keresztezéssel létrehozott genotípusok.

Drobnyák Árpád legfontosabb célkitűzése olyan genotípusok kialakítása volt keresztezési módszerekkel, amelyek segítségével az őshonos magyar tyúkfajták hasznosíthatóvá válhatnak a köztenyésztésben. Előzetes teljesítményvizsgálatok alapján választotta ki a sárga magyar és kendermagos magyar fajtákat a keresztezések alapjául, amelyekhez Magyarországon nemesített intenzív genotípusokat, a TETRA H, TETRA HARCO és a TETRA HB COLORvonalait párosította. Az első nemzedékben olyan kétvonalas keresztezések kialakítását tűzte ki célul, amelyek közül meghatározhatók a hús- és tojástermelésre alkalmasak. A második nemzedékben olyan háromvonalas genotípusok előállítására törekedett, amelyek jól hasznosíthatók hústermelésre alternatív tartástechnológiában. Mivel a hústermelési és szaporodásbiológiai tulajdonságok negatív korrelációban állnak egymással, további célja volt annak vizsgálata, hogy az első nemzedék keresztezett genotípusai között van-e eltérés szaporodásbiológiai szempontból.

Eredményei képet adnak a sárga magyar és kendermagos tyúk világviszonylatban elfoglalt helyéről, és összehasonlíthatók e fajták korábbi hazai irodalmi adataival.

A külföldi tapasztalatokhoz hasonlóan a keresztezések jobb teljesítménnyel rendelkeztek, mind a hús- mind a tojástermelés során.

Habár húsminőségi vizsgálatok során voltak szignifikáns különbségek a vizsgált genotípusok között, a keresztezett genotípusok közül egy sem emelkedett ki minden szempontot figyelembe véve, így megállapítható, hogy az őshonos fajták és a keresztezett genotípusok nem különböztek egymástól.

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád

Az elvégzett párosítások, keresztezések sémája alkalmas volt arra, hogy Drobnyák Árpád olyan genotípusokat állítson elő, amelyek termelésben felülmúlják az őshonos fajtákat, minőségben pedig nem rosszabbak azoknál. Mivel a keresztezésekkel lehetőség nyílik a gazdaságos árutermelésre, a kialakításukhoz pedig feltétlen szükséges az őshonos fajták tisztavérben történő fenntartása, ez a keresztezési eljárás támogatja e fajták génmegőrzését.

Háttérinformáció:

Dr. Drobnyák Árpád a MATE Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskolájában júniusban szerzett doktori fokozatot. Témavezetői Dr. Kovács-Weber Mária, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézet egyetemi docense és Dr. Liptói Krisztina, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatárs voltak.

Forrás: MATE Médiaközpont

Cikk megosztása: